JP Cooper: "A legfőbb érték, ha valaki keményen dolgozik, sikeres, és jó ember marad"
A közvetlen és vidám JP Cooper a Szigeten adott koncertje előtt beszélgetett velünk.
A Perfect Strangers című slágerre milliók buliztak mostanában, de azt csak kevesen tudják, hogy ki is az az énekes, akinek a hangját lehet hallani a Jonas Blue formáció dalában. Ő nem más, mint JP Cooper, aki a Szigeten is tiszteletét tette, és olyan koncertet adott, amit lehetetlen volt nem élvezni.
A September Song című dalának szövegével biztosan mindenki azonosulni tud, hiszen fiatalon mindenkinek volt egy fiú vagy egy lány, aki egy nyáron keresztül nagy hatással volt rá. A manchesteri JP sok romantikus számot írt, és pár vidám, pörgőset is, amiben pedig mind hasonítanak, hogy elképesztő hangja van, és élőben is hibátlanul énekli őket.
A Szigeten az A38 sátorban lépett fel, előtte pedig elkaptuk néhány szóra a zenészt, akinél kedvesebb és közvetlenebb sztárt ritkán lehet látni.
Először vagy Magyarországon, van valami elképzelésed, milyen lesz itt zenélni?
Figyelj, rossz már tuti nem lesz. Minden szép, süt a nap, az emberek fantasztikusak itt a Szigeten, alig várom, hogy színpadra álljak.
Ezek szerint te tényleg olyan vagy, amilyen a külsőd: totál laza, bohém, raszta srác, igaz?
Abszolút, de azért ne tévesszen meg a külső, nem vagyok az az igazi fesztivál zenész, sőt, sokkal többet játszom bárokban, kis klubokban. Sőt, többet dolgoztam pultosként bárokban, mint amennyi ideje tömegeknek zenélek, épp emiatt néha szokatlan is számomra egy nagy koncert.
Ahogy idősödöm, egyre introvertáltabb vagyok, és szűkebb körben jobban át tudom adni a gondolataimat. Azt hiszem, nem vagyok egy született szupersztár, nincs meg a hozzáállásom, csak szeretném, hogy a közönség szeresse, amit csinálok.
Azt olvastam rólad, hogy nem akarsz az a túl populáris, mainstream előadó lenni. Ez még mindig így van?
A kis sikerek, amiket eddig elértem, fantasztikus élmények számomra, ha kapnék lehetőségeket, hogy még többet mutassak meg a művészetemből, természetesen megtenném. Írtam már olyan dalokat, amelyek nagy tömegek számára készültek, és sokkal személyesebbeket is.
A dalaid sokszor személyesek és mélyek, érzelmes pasi vagy?
Úgy gondolom, hogy az vagyok. A zeném olyan élményekről szól, amelyek valamiért megragadtak. Voltak mélypontjaim, voltak küzdelmeim, és persze nagyon jó időszakaim is, ezekből mind inspirálódtam. A következő lemezem sokkal vidámabb hangvételű lesz, természetesen a mindennapjaimból veszem az ötletet a számokhoz. A fiam, a környezetem, a családom mindig feltöltenek, és tőlük kapom az erőmet, zeneileg pedig a '70-es évek nagy előadói inspirálnak, így épülnek fel a dalaim.
A legfőbb érték számomra, ha valaki keményen dolgozik, sikeres, és eközben továbbra is jó ember tud maradni. Legyél menő, de ne legyél seggfej. Én is ilyen szeretnék lenni.
-Áruld el minden rajongód kérdésére a választ: Ki volt az a lány tinikorodból, akiről a September Song szól?
Annyi Facebook üzenetet kaptam régi gimis sulis társaimtól, hogy mondjam már el, hogy ki volt az a lány, akiről a dalt írtam. Igazából nem feltétlenül egy lány volt az a bizonyos, a dal inkább egy érzésről szól. Tudod, arról a sulis szerelemről, ami általában egy-két nyáron át tart. Na, jó, az első barátnőm a gimiből azért bőven ihletet adott a számhoz. Karlienak hívják, és az a vicces, hogy hozzáment egy nagyon jó barátomhoz. A barátom megkérdezte, nem zavar-e, hogy az első gimis barátnőmmel jár, megnyugtattam, hogy abszolút nem, aztán hamarosan el is vette, már gyerekeik is vannak.
Jó volt megírni azt a számot, örültem, mikor eszembe jutottak az emlékek a tini szerelmekről.
A rajongólányokkal meggyűlik a bajod?
Abszolút nem. Egy bugyi sem repült még a színpadra, én inkább az a jó barát típus vagyok a csajoknak. A rajongóim sem rohannak le, csak kezet fogunk, nyomunk egy szelfit, és mindenki boldog. Szerencsére, hiszen a barátnőm csodálatos, és nincs semmi feszültség közöttünk.