Herceg Erika gyerekkoráról és a többi zsűritagról vallott: "még lesznek nagy harcok"
Szegény körülmények között felnövő kárpátaljai lányként indult az élete, de már gyerekkorában tudta, hogy sokkal többre született.
Herceg Erika a ranglétra legaljáról, az ösztöneit és a magába vetett hitet használva ment határozott léptekkel előre, ami egészen a 2022-es X-Faktor zsűriszékéig vitte. A szépséges énekesnő megdöbbentő őszinteséggel beszélt az életéről és arról, most hová tart.
Egy kis faluban születtél és nem túlzás azt mondani, hogy valahol itt is kezdődött el minden, már ami a zenét illeti…
Körülbelül 12 éves voltam, amikor meghallottam az egyik osztálytársamat énekelni. Addig a percig meg sem fordult bennem, hogy én komolyabban is ezzel foglalkozzak, de ott, őt hallgatva valami elindult.
És aztán jött minden magától?
Valami ilyesmi. Igazából elképzeltem, milyen jó lenne énekelni, ha szép hangom lenne és ez egyszer csak elkezdett megtörténni.
Kicsit olyan ez, mint a vonzás törvénye.
Mert ez volt az a pillanat, amikor felismertem ennek az egyetemes törvénynek az erejét. A magunkba vetett hit, a remény, hogy sikerülhet valami, nagy energiákat tud adni ahhoz, hogy megvalósítsuk az álmainkat.
Milyen gyerek voltál? Már akkor is élt benned egy kép a felnőtt Herceg Erikáról?
Nagyon szófogadó és jóindulatú kislány voltam. Már gyerekként is lelkiismeretes voltam, talán emiatt maradtam egyedül. Nem bírtam az igazságtalanságot és a mások bántását, amit a gyerekek a legtöbbször még nem ismernek fel. A tanulás is nagyon jól ment, kifejezetten a jó tanulók közé tartoztam.
Mi történt később?
17 évesen eljöttem otthonról. Akkoriban nagyon nehéz volt az életem. Teljesen háttérbe szorult az éneklés és csak a problémáim megoldására fókuszáltam. Dolgozni kezdtem és azt hiszem ott egy kicsit elfeledkeztem az álmaimról.
Ennek mi volt az oka?
Édesapám egy pillanat alatt le tudott beszélni bármiről, holott ő volt az az ember, akitől leginkább vártam a támogatást. Rengeteg pénzbe került volna a taníttatásom, a zongoraórák, de ő úgy ítélte meg, hogy kevés esélyem lenne a kiugrásra, úgyhogy ezzel akkor el is dőlt minden.
Később se lettek a szüleid támogatóbbak?
Miután elkezdtem befutni, természetesen azok lettek, de egészen addig csak én mondtam magamnak, hogy menni fog, meg fogom csinálni és igenis viszem valamire.
Ez mit okozott benned?
Nagy harag, düh gyűlt bennem, mivel azt láttam, hogy az osztálytársaimat nyomják és támogatják a szülei és megkapnak mindent. Ezzel szemben én önerőből, egymagam indultam neki az életnek.
Aztán mégis ez vitt téged a siker útjára.
Visszatekintve nagyon örülök, hogy így alakult az életem. Valószínűleg máskülönben másfelé mentem volna, más dolgok történnek meg. Hiszek a sorsban és abban is, hogy a mostani sikerem pontosan ennek a gyümölcse
Ha jól tudom elsősorban modellként dolgoztál a 20-as éveid elején. Mennyire tudtál előnyt kovácsolni az ebben szerzett tapasztalatokkal? Hiszen modellként gyorsan hozzá kell szokni a figyelemhez, a fotózásokhoz.
Én azt a megélhetésért csináltam, de büszke sose voltam rá. Ettől függetlenül mindig magabiztos voltam és egy jó alapot is adott a színpadi jelenlétemhez.
2013-ban részt vettél a Khochu v Via Gru című műsorban, ami mondhatni a karriered elindítója is volt. Hogyan emlékszel vissza arra az időszakra?
A sorsszerűség itt is megmutatta magát, ugyanis miután el akartam jönni Kijevből, édesapám beteg lett, úgyhogy mindent félredobva őt ápoltam és vittem orvostól orvosig. Az ágyánál ültem a nap nagy részében és az ottani kis tévén az egyik reklámban folyamatosan toborozták a lányokat a műsorba és arra biztatták őket, hogy jelentkezzenek.
És jelentkeztél.
Így van!
A Nu Virgos együttes tagjaként abba is belekóstoltál, milyen egy csapat részének lenni, végül 7 évre rá mégis kiváltál a bandából.
Nem volt könnyű a helyzet, mert az együttesből én voltam a legismertebb arc és a lányok gyakran megbántódtak amiatt, hogy először hozzám jöttek oda a rajongók. Ráadásul az első pár évben az orosz nyelvtudásom hiányos volt, ezzel is meg kellett küzdenem, de megtanultam, hogy a tehetségnél is többet ér a szorgalom és az alázat.
Mi volt a pont az i-re?
Az, hogy nem volt meg a kellő aktivitás, nem foglalkoztak velünk kellőképpen. Kezdett eltűnni a motiváció, én pedig úgy éreztem nem haladok és egyedül viszem a hátamon a formációt. Ezért hoztam meg a döntést, hogy ideje tovább állnom.
Pár hónapja pedig úgy hozta az élet, hogy egy számodra teljesen új feladatban próbálhatod ki magadat, hiszen te leszel a 2022-es X-Faktor legújabb zsűritagja.
Nagyon hálás vagyok az életnek, hogy egy ilyen lehetőséged sodort elém. Úgy érzem készen állok erre a feladatra és maximálisan magamat adva láthatnak majd a nézők.
Gyorsan kijöttél a többi zsűritaggal?
Mondjuk úgy, hogy most már igen. Egyértelműen kellett idő az összecsiszolódáshoz. És azt hiszem azért még lesznek nagy harcok velük az élőshow-k során.
Miért?
Nagyon erős és karakán ember vagyok, ha munkáról van szó. Úgyhogy mindenkinek érdemes lesz felkötnie a gatyáját. (nevet)
Milyennek képzeled/tartod magad mentorként? Mit szeretnél adni majd azoknak a versenyzőknek, akik a te mentoráltjaid lesznek?
Olyan leszek, mint a jó tyúkanyó, egy erős anyaoroszlán, aki határozottsággal, önbizalommal és erővel fogja felruházni őket. Azokat az energiákat akarom nekik adni, amelyek engem is előre vittek. És az is biztos, hogy nem fognak sokat pihenni mellettem.
Szép vagy, sikeres, és minden figyelem rád irányul jelenleg. Van lehetőséged így ismerkedni vagy már foglalt a szíved?
5 éve élünk együtt a párommal, Michaval. Fantasztikus ember. Mindig tudja, hogyan érzem magam és hogyan kell megnyugtatnia. Igazi támaszom, társam.
Mozgalmas időszak elé nézel, de azért tudsz előre tervezni?
Most nem tervezek előre, csak a műsorra és az új szerepemre koncentrálok. Szeretném én győzelemre vinni majd azt, akit a nézők a legjobbnak tartanak és ehhez 100%-osnak kell lennem.
Gyönyörű és tanulságos utat jártál be. Mi volt szerinted a nyitja?
Hogy nem álmodoztam, hanem csináltam. Tettem azért, hogy ha egy kicsit is, de mindig előre és ne hátra lépjek. A semmittevésnél nincs nagyobb hiba, amit elkövethetünk az életünkben.
Szerencsére ma már egyre többen vannak, akik nem hagyják, hogy a társadalmi elvárások olyan szerepekbe kényszerítsék őket, amit nem akarnak vagy egyszerűen csak nem érzik, hogy itt lenne az ideje. Független, sikeres nőként hogyan látod magadat most és a közeli jövőben?
Egy még bölcsebb és még tapasztaltabb nőként, előadóként, aki nemcsak az álmait váltotta valóra, hanem másoknak is segített a sajátjuk elérésében. De nincs mit siettetni a dolgokon. A lényeg, hogy legyünk türelemmel, mert aminek meg kell történnie, az úgyis meg fog, de ha mégsem, akkor annak sosem volt helye az életünkben.