Forrás:

Először egyiptomi pásztorok vették észre a koffein serkentő hatását: a juhaik felpörögtek, miután kávébogyókat legeltek.

 

Forrás:

Kezdetben ették és nem itták a kávét: afrikai törzsek a kávécserje termését állatzsírral keverve fogyasztották.

 

Forrás:

A kávé részben az iszlám terjedésének köszönhető: a muszlim vallás tiltja az alkoholfogyasztást, de a kávézás elfogadhatónak számít. (Olyannyira így van ez, hogy az arab qahwa szó is is eredetileg bort jelentett bizonyos értelmezések szerint, később kezdték a kávét hívni így.)

 

Forrás: A kávé összes fajtája az úgynevezett kávéövezetben terem. Vagyis a Rák- és a Baktérítő között.

Forrás:

1675-ben II. Károly angol király betiltotta a kávéházakat, mert azt gyanította, hogy ezekben az intézményekben összeesküvéseket szőnek ellene.

 

Forrás:

A világ 70 százaléka arabica fajtájú kávét fogyaszt, míg 3 százalék robustát. (Utóbbi keserűbb ízű, de 50 százalékkal magasabb a koffeintartalma.)

 

Forrás:

A kávé valójában fa, nem cserje, csak a termesztők alacsonyan “tartják”, nem engedik megnőni a fákat, hogy könnyebb legyen szüretelni.

 

Forrás:

A kávé babja valójában mag, amely a piros bogyótermés közepén helyezkedik el.

 

Forrás:

A kávébogyókat leszüretelik, kiszárítják és lehámozzák, csak a babot (ami, mint az előbb kiderült, valójában mag) használják fel belőle. Ez eredetileg zöld.

 

Forrás:

A zöld magokat szállítják, majd 260 fokon pörkölik. Néhány perc után a mag kétszeresére nő és “pukkan” egyet. Újabb néhány perc pörkölés után egy második pukkanás jelzi, hogy kész a pörkölt kávébab.
(Képünkön egy házi pörkölési szertartás látható Etiópiában.)

 

Forrás: A kávé a második legtöbbet szállított élvezeti cikk az étkezési olaj után.

Forrás:

Az “americano” kifejezés onnan származik, hogy a II. világháború alatt az Olaszországba érkező amerikai katonák sok forró vízzel felhígítva kérték a kávét, mert az olasz espresso túl erős volt nekik.