Forrás:

Egy GYES-en lévő apuka mindennapjait olvashatod Benjamin írásából, kezdve attól a perctől, hogy feleségével meglátták azt a bizonyos két csíkot a terhességi teszten, egészen odáig, hogy milyen félelmei voltak/vannak az apaszerepet illetően.

Forrás:

'A fiam szemében Superman vagyok. De mi van, ha kiderül az igazság?
Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni? Akkor oda az apakép?'
Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus, de mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyből mi is sokat okulhatunk.

Forrás:

'Élelmezés: a hadsereg a hasa után megy.' Ilyen és ehhez hasonló vicces fejezcímek alatt lapulnak ennek a könyvnek az útmutatásai, amelynek szerzője volt kommandós katona, jelenleg pedig három gyermek édesapja. Megtalálsz benne mindent arra vonatkozóan, hogy miként készülj fel a 'kiskatonád' érkezésére, hogyan készíts tápláló ételeket, vagy akár hogyan kezeld a kisebb harci sérüléseket. Mókás olvasmány.

Forrás:

Ha szívesen kukkantanál bele ismert magyar apukák életébe, az apasághoz való viszonyába és gyűjtenél némi inspirációt, akkor ez a neked való könyv. Tőlük, róluk olvashatsz egy-egy történetet: Kiss Tibi, Szabó Győző, Nánási Pál, Dragomán György, M. Kiss Csaba, Somlai-Fisher Ádám, Halácsy Péter, Zsiday Roy, S.Takács András, Erdei Zsolt Madár. Rock'n roll-apa, írós apa, utazós apa, színész apa, üzletember apa; de ami közös bennük, hogy szeretnek annak lenni.

Forrás:

Az apák szeme mindig többet lát, mint amennyi látszik. Az Apa-kép-írás című népszerű könyv folytatása az Apaszem. Gyermektörténetek ezek is: a testvérré válás, a szülővé válás folytatódó krónikája. Arról szól a könyv, hogy a nagy család szeretet és szervezés, felelősség és feladat, ráhagyatkozás és ráismerések sorozata. Sorai között egész biztosan magatokra ismertek.

Forrás:

Egy négygyermekes pár, egy marslakó és egy vénuszlakó naplószerűen meséli el szülővé válását. Az apa pszichoterapeuta, az anya pedig pszichopedagógus, így a szülők szakemberként is megszólalnak.

'Íme, az első percem apaként: ha most lefényképezne valaki, sóbálványnak tűnnék. Majd rád nézek, és csak három szót tudok kinyögni: nem találok szavakat. Te rám mosolyogsz, és ezt válaszolod: biztos lehetsz benne, hogy később majd sikerül.'