Forrás:

PÁRIZS

Könyv: Paula McLain egyetlen szerelmet énekel meg a regényében. A párizsi feleség Hemingway első házastársáról, Hadley-ről szól, aki az írót a francia fővárosba is követi Amerikából. Aki tartaná magát a konszolidált, szabályos dolgokhoz, itt menthetetlenül elveszik, az semmit sem ért meg a város lüktetéséből. Ha nem tudsz élni, a házasságodnak annyi, mert Párizs valóban azt tudja, amit más hely kevésbé: utat engedni a nagy érzéseknek.

Forrás:

PÁRIZS 

Film: Éjfélkor Párizsban – még a nagy rendező, Woody Allen sem tudott ellenállni, hogy ne legyen mozgókép belőle. Gil és Inez jegyesek, s Amerikából költöznek ide. A férfi írna, a nő házasodna… A történetből időutazás lesz, az úti cél az 1920-as évek Párizsa. A film csak újabb példa arra, hogy a bohémként emlegetett miliő valóban az, s a kapcsolatokat vagy megerősíti vagy szétzilálja az az energiamező, ami itt lüktet. Szóval csak óvatosan! Nem a zsebesek jelentik a legnagyobb veszélyt.  (Főszereplők: Owen Wilson, Rachel McAdams, Michael Sheen)

Forrás:

PÁRIZS 

Zene: Csak hogy mégse legyen ennyire végzetszerű a város, mutatjuk egy másik arcát. Isabelle Geffroy, azaz Zaz egész albumot szentelt az Eiffel-torony és a Diadalív árnyékában élőknek. Huncut, pimasz, kedves és kislányos: francia örökzöldeket dolgoz fel, jazz, soul, francia sanzonok stílusában. 

 

 

Forrás:

BÉCS

Könyv: Az osztrák főváros épületeinek nagy része a századfordulóról való, s ha valóban meg akarunk érteni egy homlokzatot, egy árkádot vagy a polgári életérzést, képzeljünk hozzá egy pikánsabb történetet. Mondjuk Karen Mack és Jennifer Kaufman regényéből. A Freud szeretője arról mesél, ahogy a pszichoanalitikus intelligens sógornője nemcsak a városban cikázik ide-oda, hanem a sokgyerekes, szivarfüstbe burkolózó professzor lelkében is. Minden még Bécsben sem kiszámítható...

Forrás:

BÉCS 

Film: Persze a császárváros is áhítozna a varázslatra, s ha káoszra éppen nem, azért némi izgalomra igen. A mágus című film ezt ígéri: a mérnöki pontossággal kiszámolt terek közt a szemfényvesztés illúzióját. A történetben Eisenheimé, az ünnepelt mágusé a főszerep, de az érdeklődés akkor lesz iránta az igazi, amikor Leopold herceg, Ferenc József fia megtudja, hogy a menyasszonyának nem közömbös a színpad ünnepelt csillaga. Megszállottság, elköteleződés, vágyakozás keverednek Neil Burger alkotásában. (Főszereplők: Edward Norton, Jessica Biel, Paul Giamatti)

 

Forrás:

BÉCS 

Zene: Bécsnél muszáj egy klasszikust kiemelni, de legyen egy kevésbé ismert darab. Mondjuk Mozart Les petit riens (Kis/Apró semmiségek) című balettzenéje. Igaz, az ifjú titán ezt Párizsban szerezte, de ma már annyi koncertet nyitnak ezzel a művel, hogy méltán mondható sikeresnek és bécsinek. Sokáig elveszettnek hitték, aztán egy másolata előkerült a teljes partitúrából 1872-ben a párizsi Opera könyvtárában. Mozart ettől remélte egy nagyobb opera megrendelését, ám ezzel végül nem számolhatott – csak a halhatatlanság maradt fizetségül. 

Forrás:

BERLIN

Könyv: 1943-ban a német főváros az Asszonyok városa volt. David R. Gillham regényében sajátos a nézőpont: ez a férfiak nélkül maradt nők, az élelmiszerjegyek, a kilátástalanság, a bombázások ideje. És a szerelemé. Berlin így is szép, üvegablakok nélkül, elsötétítve, éhezve és fázva. Szerelem nélkül persze mit sem érne a sztori, csakhogy ez sem egyirányú, hömpölyögni kezd, ahogyan az életben maradás ösztöne irányítja. Mozikba, metróalagutakba, lakásokba, állatkertbe. Akár ilyen sorrendben is felfedezhetünk egy új helyet.

Forrás:

BERLIN 

Film: Pörgősebben, futva, rohanva? Akkor A lé meg a Lola. Metró Tom Tykwer filmjében is van, pont innen indul a történet. Manni, aki pénzszállítóként dolgozik, elhagy egy zsáknyi pénzt a szerelvényen. Lolára vár a feladat, hogy előteremtse. Különben a pasijának annyi. Mit lehet a rövid időbe belesűríteni? Mindent, ami szükséges ahhoz, hogy Manni életben maradjon. Így látjuk a környezetet is, felvillanva, impulzusokra bontva. (Főszereplők: Franka Potente, Moritz Bleibtreu)

Forrás:

BERLIN

Zene: Ha egyetlen számmal akarjuk Berlin hangulatát megidézni, akkor David Bowie Where are we now című száma legyen az. A nemrég elhunyt énekes annyira érezte a város lüktetését, hangulatát, sokszínűségét, a kettészakított hely rettegését, a kultikus helyszínek, a Potsdamer Platz vagy a Nürnberg utca jelentését. Azt, hogy minden helyszíne attól is fontos, hogy mi hogyan találunk benne magunkra vagy a másikra.