Mit jelent neked a húsvét? Körkérdés, igen eltérő válaszokkal
„Nekem nem telhet el úgy a húsvét, hogy ne fessek jó pár tojást, ne készítsek valami szép tavaszi koszorút, s ne süssek kalácsot. Nálunk ugyanolyan nagy jövés-menés és családi találkozók vannak, mint a karácsony esetében, és amióta végre négynapos ünnep lett, sokkal könnyebb is kivitelezni ezt!” – Nóri, 36
„Gyerekként nagyon utáltam! A nagypapám mindig megérkezett kissé kótyagosan, nekem fel kellett vennem az ünneplőmet, és elindultunk házról házra. Becsöngettünk, és reméltem, hogy nem nyitnak ajtót. Aztán teljesen elvörösödött fejjel el kellett mondanom egy locsolóverset, a nagypapám meg viccelődött valamit, jól lefújtam a lányokat, és kaptam egy-két tojást. Szerencsére sok helyen egy kis pénzt is, na az jól jött mondjuk. Amióta felnőtt vagyok, és szofisztikáltabb az egész menete, már sokkal jobban szeretem, hiszen ilyenkor már a magunk képére és igényére formálhatjuk a különböző ünnepeket is. Szerintem fontos, hogy ezek ne keltsenek senkiben kellemetlen érzést, hanem pozitív érzelmekkel társuljon, a saját gyerekeimnek ezt szeretném megtanítani.” – Dani, 39
„Imádom a húsvétot, először is maga az ünnep mögötti történet is fontos, másrészt nagyon szeretem, hogy ilyenkor összegyűlik a családunk, finomakat eszünk, tojást festünk a húgommal és az ő gyerekeivel. Anyukám puffog ugyan, hogy ezek a mai sonkák már nem olyan finomak, mint régen, de mellette szerencsére hihetetlenül finom kalácsot süt.” – Kata, 43
„Nagyon komolyan vettem gyerekként is és most is a húsvéti ünnepeket. A nagyböjtöt is tartom – bár ebben a húszas éveimben voltak néha engedékenyebb pillanatok, alapvetőentartom magam hozzá. Már hetekkel korábban elkezdem a készülődést, mind a lakás dekorálásával, mind a menü kitalálásával és a tojások dizájnjának megtervezésével. Komoly logisztika az is, hogyan legyen együtt a család, miközben a barátok is beugranának locsolkodni, a templomba is elmegyünk, de valahogy mindig megoldjuk. Imádom, hogy ilyenkor már tavaszillat van, és egy kicsit azt a durva kölniillatot is, ami a levegőben száll!” – Zsófi, 47
„A húsvét számomra a stabilitást jelenti. A gyerekkoromtól kezdve sok változás volt az életemben, sokat költöztünk, éltünk külföldön is a szüleimmel, én elváltam, közben alapítottam egy mozaikcsaládot, így nagyon szeretem azokat a dolgokat, amelyek állandóak az életemben. Ilyen például a húsvét is. Kisgyerekkoromban nagyon komolyan vettük a hagyományokat, és bár olyankor ez nem mindig tetszett, később megtanultam, hogy mennyire fontos, hogy ezek a tradíciók életben maradjanak. Nálunk meghatározott menete és körítése van, és ezeket nagyon fontosnak tartom átadni a következő generációnak, hogy ők is tovább tudják majd adni, és így tovább. A keresztény hitrendszer legfontosabb eseménye, és jó lenne, ha ez nem veszne ki a jövőben sem.” – Kati, 42