6 furcsa dolog, ami borzalmas migrént okoz, és nem is gondoltál volna rá
Sokan a parfümök gyümölcsös vagy virágos jegyeit a barátokkal töltött vidám estékhez vagy romantikus randevúkhoz társítják - de a migrénben szenvedők számára ezek az illatok a fejfájás kiváltói is lehetnek.
Egy 2016-os kutatás szerint a parfüm a migrén vezető kiváltó oka.
A parfümökben, tisztítószerekben és cigarettafüstben található vegyi anyagok, amelyek aktiválják az agyunkban az illatanyagokként ismert szagjeleket, néha irritálhatják az orrmelléküregeket, ami súlyos fejfájáshoz vezethet.
Ezt a szagokkal szembeni intoleranciát nevezik ozmofóbiának, ami nemcsak a meglévő migrénes rohamokat súlyosbítja, hanem újakat is gerjeszthet.
Bármennyire is ellentmondásosnak tűnik, a migrénes rohamok gyakoribbak egy hosszú nap vagy hét végén, amikor a stressz már alábbhagyott.
A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a migrénes rohamok a kortizol hormon ingadozó szintjének következményei, amely stressz idején megemelkedik, a pihenés időszakában pedig lecsökken, ami hozzájárul a roham kialakulásához.
A Montefiore Headache Center és a Yeshiva University Albert Einstein College of Medicine kutatói egy 2014-es tanulmányban vizsgálták a stressz utáni relaxáció és a migrén kialakulása közötti kapcsolatot.
Arra jutottak, hogy azoknál migrénre hajlamos embereknél, akiknél drasztikusan csökken a stressz szintje, nagyobb a kockázata annak, hogy másnap migrénes rohamot kapnak.
A migrénben szenvedők körülbelül egyharmada állítja, hogy amikor a viharfelhők gyülekeznek, elsötétül az ég, és felerősödik a szél, a tüneteik súlyosbodnak.
Ezt feltehetően a barometrikus nyomás változása okozza, amely a levegőben lévő nyomásra vagy a levegőből a testre ható erő nagyságára utal.
Az emberi orrmelléküregek levegővel vannak töltve, és amikor a barometrikus nyomás a vihar közeledtével csökken, különbség keletkezik a külső levegő és az orrmelléküregben lévő levegő nyomása között, ez pedig fájdalmat okozhat.
A nagyfokú düh összefüggésbe hozható a fokozott izomfeszültséggel és az intenzívebb fizikai fájdalomra való fogékonysággal.
Az izomfeszülés reflexként reagál a külső stresszforrásokra, például az olyan eseményekre, amelyek feldühítik az embert. A test így védekezik a fájdalom ellen. Ez a haragra és frusztrációra adott zsigeri válasz migrénes rohamhoz vezethet.
A düh és a fizikai izomfeszültség közötti kapcsolatot még vizsgálják, de néhány tanulmány kimutatta, hogy a legtöbb krónikus fájdalommal küzdő embernek problémái vannak a düh feldolgozásával és kontrollálásával is.
A düh fizikai tünetei széles körűek, az izomfeszültségtől és az álmatlanságtól kezdve a megnövekedett vérnyomásig, amelyek mindegyike összefüggést mutatott a migrénes rohamokkal.
Az emberek közel 10 százaléka csikorgatja a fogait. A fogcsikorgatás amerikaiak millióinak tudattalan szokása, anélkül csinálják, hogy észrevennék – de tényleg ez a migrén egyik vezető oka?
A fogak folyamatos és akaratlan csikorgatása megviseli a temporomandibuláris ízületet (TMJ), amely a koponyát az állkapocshoz köti. A TMJ-t körülvevő izmok az arccsontokhoz és az áll alatt is kapcsolódnak, így amikor valaki összeszorítja a fogait és megerőlteti ezt az ízületet, a fájdalom az egész fejre kiterjedhet.
Igen, sajnos igaz, számos sajtfajta - többek között a camamber, a gorgonzola, az érlelt cheddar, a svájci sajt és a parmezán - tartalmaz egy tiramin nevű vegyületet.
A tiramin egy olyan anyag, amely a sajtban lévő különböző fehérjék fokozatos lebomlásával képződik, így minél tovább érlelődik egy sajt, annál több tiramint tartalmaz. Ez egy olyan aminosav, amely a szervezetben természetes módon is megtalálható, és segít szabályozni a vérnyomást.
A tiramint és a migrént összekötő pontos mechanizmus még mindig vizsgálat alatt áll. A tudósok azonban egy olyan enzimet vizsgálnak, amely a szervezetben a monoaminok, például a tiramin lebontását végzi, ez pedig az úgynevezett monoamino-oxidáz (MAO) enzim. A MAO-hiányos emberek hajlamosabbak a fejfájásra a tiraminban gazdag ételek fogyasztása után.