Forrás:

A pszichológusok a kutatásaik során arra lettek figyelmesek, hogy a gyerekek körpében viszonylag gyakori az úgynevezett rémálom szindróma, ami általában 3 és 6 éves kor között a legrosszabb, de eltarthat a kamaszkor kezdetéig is. Fontos, hogy ezt a szülő komolyan vegye, hiszen ezek az álmok súlyos szorongást okoznak a gyermeknek, aki még nem képes önmaga megnyugtatására.

Forrás:

Előfordulnak az ember életében olyan időszakok, amikor úgy érzi, állandóan rémálmok gyötrik, már aludni sem akar, akár súlyos inszomnia is kialakulhat nála emiatt. Ez általában akkor fordul elő, ha az illető nem sokkal korábban valamilyen trauma elszenvedője volt, a bent ragadt félelem, szégyen, szorongás nem hagyja pihenni, akarata ellenére álmában is ezzel „foglalkozik”. Ezt pszichoterápia, meditációs gyakorlatok, aktív és passzív hobbik alkalmazásával lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban kezelni.

Forrás:

A kutatók azt már rég kimondták, hogy a REM-fázisban álmodunk, vagyis akkor, amikor a szemmozgás felgyorsul. Ez nagyjából az elalvás után 3 órával jön először, 2 órán át tart, majd akkor álmodunk megint, amikor már közel a felébredés pillanata.

Forrás:

A pszichológusok és pszichiáterek egyetértenek abban, hogy az álmoknak valóban van jelentésük, de csak annak a számára, aki álmodta. Ő maga ezt általában meg is tudja fejteni, képes rájönni, milyen érzések és milyen személyek elevenedtek meg benne.

Forrás:

Kellemetlen lehet, de nem mindig emlékszünk az álmainkra vagy csak nehezen, részlegesen. Ennek az az oka, hogy az álomperiódusban az agynak az a része pihen, ami a rövidtávú memóriánkért felel, vagyis nincs, ami feljegyezze őket.