Forrás:

Aliz siketen született, de három nyelven beszélt: angolul, németül és franciául. Szájról olvasni is megtanult ezeken a nyelveken. Az édesanyja állítólag azt mondta a családnak: „Ha Aliz nem hallott vagy nem értett valamit, ne ismételjétek meg: fontos, hogy megtanuljon a maga lábán állni.”

Forrás:

1902-ben találkozott a görög király negyedik fiával, András görög és dán királyi herceggel. Egymásba szerettek, és 1903-ban összeházasodtak. Öt gyerekük született: Margit, Teodóra, Cecília, Zsófia és Fülöp.

Forrás:

1908-ban Oroszországban találkozott nagynénjével és keresztanyjával, Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegnével (képünkön), aki egy új szerzetesrend alapításán dolgozott – ez nagy hatást gyakorolt Alizra. (Erzsébet Aliz anyjának az egyik nővére volt, aki Oroszországba ment férjhez Szergej Alexandrovics Romanov nagyherceghez, így lett Jelizaveta, a Fjodorovna nevet pedig ő maga választotta az ortodox hitre áttérés után. Érdekesség, hogy Aliz másik nagynénje, Alix is Oroszországba került házassága révén: egyenesen II. Miklós cár felesége lett – és családjával együtt kivégezték 1918-ban.

Forrás:

A Balkán-háború alatt Aliz ápolónőként szolgált katonai kórházakban, ezért 1913-ban V. György brit király kitüntetésben részesítette. (Anélkül, hogy kétségbe vonnánk Aliz érdemeit, azért jegyezzük meg, hogy a király az anyja unokatestvére volt.)

Forrás:

Az I. világháború folyamán a görög királyi család tagjaként svájci száműzetésbe kényszerült. Később visszahívták őket Görögországba, majd a görög-török háborúban elszenvedett vereségek nyomán kitört lázadások után ismét elhagyni kényszerültek Görögországot.

Forrás:

A család Franciaországba költözött, ahol Aliz áttért a görög ortodox vallásra. 1930-ban ideg-összeroppanása lett, és aggódó anyja ezt írta egy levélben: „Szegény Alizom állapota nem normális. Látomásai vannak Krisztusról, és úgy tudja, hamarosan üzenetet kap, hogy továbbítsa azt a világ felé.”

Skizofréniát állapítottak meg nála, és egy svájci szanatóriumba vitték, ahol rövid ideig maga Freud (képünkön) foglalkozott vele. Meg is állapította, hogy Aliz problémája szexuális frusztráltságból ered, és libidócsökkentés céljából megröntgenezték a petefészkeit, korai menopauzát idézve elő.

Aliz többször is megpróbált megszökni a szanatóriumból.

Forrás:

1932-ben végleg szabadult, ám a mentális betegség okozta stigma miatt évekig magányosan élt Németországban. 1937-ben látta újra a családját Cecília lánya temetésén (aki repülőgép-szerencsétlenségben halt meg a férjével és két gyerekével együtt). Aliz visszaköltözött Görögországba, és Fülöpöt is hívta, hogy tartson vele, de a 16 éves fiú – aki alig ismerte az anyját és idejét leginkább Angliában töltötte – nemet mondott.

Forrás: 1943-ban Görögország német megszállás alá került. Aliz elbújtatta egy görög zsidó barátja özvegyét és gyerekeit, és amikor a Gestapo gyanakodni és kérdezősködni kezdett, Aliz úgy tett, mintha nem értené a kérdéseket és nem tudna válaszolni. (1993-ban posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést.)

Forrás:

1949-ben görög ortodox ápolórendet alapított, Márta és Mária keresztény apácarendje névvel. Ezután soha nem látták civil ruhában. A rendalapítást saját ékszereiből fedezte. De nem az összes kincsét szentelte ennek a célnak...,

Forrás: ..., hiszen a tiarája néhány gyémántját Fülöpnek adta, aki aztán ahhoz az eljegyzési gyűrűhöz használta fel őket, amellyel megkérte a későbbi királynő, Erzsébet kezét – és már 72 és fél éve házasok!
A gyűrűt azóta is láthatjuk a királynő kezén, mert mindig viseli.

Forrás:

1965 júniusában Londonba látogatott, ekkor ismerte meg unokáit, a négyéves Andrást és az egyéves Edvardot (Károly herceg két öccsét). Ekkor fiára és menyére így hivatkozott: Filibets (összeolvasztva a Fülöpöt és menye becenevét, a Lilibetet). Becenevekért egyébként sem kellett a szomszédba mennie: fiát így becézte: Bubby-kins. (Mellesleg őt magát házasságkötése után az angol rokonok Princess Anderew-nak nevezték.)

1967-ben, amikor a politikai helyzet labilissá vált Görögországban, Fülöp kétszer is meglátogatta anyját, aki ekkor már beteg volt (erős dohányosnak számított). Aliz ezt a levelet írta Fülöpnek: „Drága Fülöp, légy bátor, és jegyezd meg, hogy sosem hagylak el, és mindig megtalálsz, amikor a legnagyobb szükséged van rám. Odaadó szeretettel: öreg anyukád.”

Forrás: A görögországi katonai puccs után Fülöp meghívta anyját magukhoz a Buckingham Palotába. Amikor Aliz megtudta, hogy a meghívás valójában Erzsébet királynőtől származik, így kiáltott fel: „Lilibet mondta? Már ma délután indulunk!” Onnantól haláláig, 1969. december 5-ig a Buckingham Palotában élt.
Csaknem két évtizeddel később, 1988-ban teljesült az a vágya, hogy hamvai Jeruzsálembe kerüljenek, szeretett keresztanyja, Jelizaveta Fjodorovna mellé.