A legszebb szerelmespárok
Négyszáz éve listavezető példa William Shakespeare igazgyöngye. A középkori feudális értékrend (a szülők jelölik ki a jövendőbélit) finom kritikájában a két tinédzser nyíltan lázadni még nem mer, végzetszerűen rájuk törő, tragikusan szép szenvedélyük azonban véget vet egy öröktől való családi viszálykodásnak. Mindemellett jól példázza, hogy a szerelem sokszor nagyobb erő a „használójánál”, különösen ha törékeny és sebezhető fiatalokról van szó.
Kármán József regényében a szép és érzékeny Fannit szülei eltiltják szerelmétől, T-aitól, mire ő bánatában elhervad. A ma már kissé megmosolyogtató történet a szentimentális irodalom iskolapéldája, és biztosan lehetünk benne, hogy száz és száz 18. századi lány sírdogált egy sötét sarokban Fanni sorsán elmélkedve, miközben hasonló romantikáról és elsöprő szerelemről fantáziált.
A drámai költemény hősei az élet értelmét keresik, és mi másban találnák meg, mint a szerelemben. A mű ugyanakkor arra jut az Éj kérlelhetetlen monológján keresztül – ami apokaliptikus jóslatával minden divatos disztópiát beelőzött -, hogy a halál miatt a Földön tökéletes boldogság nem létezik. Ezzel a bölcsességgel pedig aligha tudnánk vitatkozni.
Öngyilkos lesz, vagy a mennyországba kerül János vitéz? Sok fejtörést okozott ez a kérdés, a juhászlegény és a cselédként dolgoztatott lány szerelme azonban elandalított, mint minden gyereket, bár a világért sem vallottam volna be.
A szovjet diktatúra ellen szót emelő szatirikus regény minden politikuma mellett leginkább egy gyönyörű szerelmi történet. Az elnyomott, kiégett írót a kitartó és állhatatos szerelem menti ki a depresszió szorításából: Margaritát neki teremtették, az asszony pedig nem hagyja elveszni sem az embert, sem a művészetét. Bulgakov szerint a legsötétebb időkben semmink sincs, csak ez a két lényegi elem tehet szabaddá és emelhet minket a zsarnokság és a kisszerűség fölé.
Az első világháború traumái által megtépázott férfiak nem találják a helyüket odahaza, így a nagy érzelmekben keresik a megváltást. A szerelem útjába itt is egy leküzdhetetlen kór áll, a különbség a Love Story-hoz képest az, hogy a főhős eleve beteg társat választ, mintha úgy gondolná, a békés boldogságot nem neki találták ki.
Őszintén szólva nem a világirodalom legnagyobb becséről van szó, de máig sokan ismerik és szeretik a szegény lány-gazdag fiú románcát, ami közben egy defektes apa-fiú kapcsolatról is szól. A gazdag gyáros apa által tiltott házasságot csak egy sorscsapás, a kivédhetetlen halálos betegség fojthatja meg, de legalább ennek ürügyén kibékülnek az életben maradt férfiak. Minden halál jó valamire, legalábbis a bestseller-irodalomban.
Hatvanas évek. B., a politikai fogoly hét év után szabadul a börtönből. Nem tudja, mi vár rá odakint, ahogy azt sem, mi történt ennyi idő alatt a feleségével. A külvilág – a taxis, a szomszéd – azonban barátságosan fogadja a férfit, az asszony pedig megvárta. Déry Tibor néhány oldalas novellája a szeretet és a hűség elsöprő erejét bizonyítja egy olyan történelmi korban, amikor az éjjel közepén megszólalhatott a csengő, és a ház előtt nagy fekete autók parkoltak.