Forrás:

Az apró érmékre hasonlító lencse nem véletlenül lett a pénz, a jó szerencse szimbóluma, ezért is fogyasztják sok helyütt – így hazánkban is - újév első napján.

Forrás: Főként ázsiai országokban szokásos étek ilyentájt, az élet „meghosszabbítására". A japánok például úgynevezett soba tésztát esznek szilveszterkor; aki a leghosszabb szálat képes egyben megenni, az a hagyományok szerint nagyon sokáig fog élni.

Forrás: A hiedelem szerint a malac az orrával túrja ki a szerencsét, ezért kell újév napján malachúst enni. A babona szerint így elérjük, hogy az új év szerencsében gazdag legyen. Ha nem is sütsz ki malachusit - megúszósabb kivitelben - akár sertésvirsli formájában is fogyaszthatod. 

Forrás: Németországban, Írországban és az USA egyes részein úgy tartják, fogyasztása szerencsét és vagyont hoz. Utóbbit az amerikaiak szerint főleg azért, mert a színe erősen emlékeztet egy tekercs zöldhasúra, a dollárra. 

Forrás: Míg a magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Sok helyütt úgy tartják, hogy a halak a vízben, egy irányban úszva az előre haladást, az új évet szimbolizálják.

Forrás:

Bőséget, termékenységet hozó gyümölcsnek tartják; Törökországban például és egyes mediterrán országokban szerencsehozó ételként fogyasztják újév táján.