Forrás: A tragikus körülmények között elsüllyedt óceánjáró segítségére siető Carpathia gőzösön dolgozott dr. Lengyel Árpád füll-orr-gégész szakorvos, aki sajnos sose tudta túltenni magát az 1912. április 15-én történteken. A katasztrófa után hazatért és életének utolsó éveit a Rákóczi út 11. szám alatt található bérházban töltötte a VIII. kerületben.

Forrás: A VII. került Rákóczi út 66. szám alatt található telket sokan még ma is elátkozottnak gondolják.

1868-ig a kivégzéseket nyilvánosan tartották, az eseményre összegyűlt kíváncsiskodó tömeg pedig sokszor hangos mulatsággal vezette le az izgalmát. Ferenc József az egyik botrányos akasztás után megelégelte a dolgot és ezután a kivégzéseket csak néhány újságíró, illetve jegyet váltó vendégek láthatta. Az akasztásokat a Rákóczi úton (akkor Kerepesi út) tartották, félúton a mai Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között. Egészen 1884-ig tartották itt a kivégzéseket, majd 1888-ban a területen található fogdát is bezárták. Ezután volt itt szikvízüzem, cukorgyár, nőikalap-szalon és fehérnemű-tisztító is, végül jobbnak látták kitakarítani a telket, hogy aztán 1928-ban egy hatemeletes házat húzzanak fel, ám sajnos a metróépítés miatt 1950-ben ezt is elbontották. A terület azóta sem találta meg végleges formáját és a mai napig is ott áll félkészen a város szívében.

Forrás: A Kígyó utca 4-6. szám alatt található ház is igencsak különleges lakókkal büszkélkedhetett.

Az épület már az 1848-as forradalom és szabadságharc idején is állt, és többek közt itt élt Thaisz Elek, aki 1861 és 1873 között Pest város rendőrfőkapitánya, majd 1873 és 1885 között Budapest első rendőrfőkapitánya volt. Személye kapcsán külön érdemes megemlíteni azt, hogy nem éppen volt az erkölcs mintaképe, például a városban működő bordélyházaktól védelmi pénzt szedett, miközben ő maga is szívesen mulatta ezekben a lokálokban az időt. Felesége Reich Fáni sem volt az erény mintaképe, a sötét ügyei mellett ugyanis amolyan főmadámként irányította a testükből élő lányokat a városban. A '30-as években azonban már egészen másról volt híres az épület. Itt működött ugyanis a JOLIE divatékszerbolt, amit Gábor Jolie, azaz Gábor Zsazsa édesanyja nyitott a válása után, és mondanunk se kell, hogy az üzlet hatalmas siker volt a nők körében.

Forrás: A szecessziós stílusban épült, mahagóni burkolattal ékesített Gresham-palotában 2004 óta a Four Seasons Hotel üzemel.

A 160 szobát és 19 lakosztályt rejtő épületben a 205-ös szobát királyi lakosztályként emlegetik. Bár hivatalosan és a titoktartás miatt sosem derült fény rá, de a szálloda legelegánsabb rezidenciájában úgy tudni, hogy lakott már többet között Sophia Loren, Anthony Hopkins, Madonna, Hugh Jackman, Phil Collins és Giorgio Armani is. A letisztult eleganciával berendezett lakosztálynál az alapötlet az volt, hogy egy nagypolgári hangulatot árasztó lakást alkossanak meg a Gresham-palota falai között. Az egy női és egy férfi szoborral ékesített tágas erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a Lánchídra és a Budai várra. A 205-ös szoba ára egy éjszakára több mint 1 millió forint, ám még ennek ellenére is szinte minden nap van lakója.

Forrás: A ma már népszerű kirándulóhelyként ismert Gellért-hegyet egykoron egy sokkal rémisztőbb helynek tartották, egy olyan vidéknek, ahol boszorkányok járnak és ahol sok természetfeletti és rémisztő dolog történik. Talán nem véletlen az sem, hogy nagyon sok boszorkányperben feltűnt a neve, még úgy is, hogy az elítéltek soha nem járt a hegy környékén. A témáról tanulmányt író Dömötör Sándor szerint a hegyet sokan a pogány rítusokkal kötötték össze. Többek között 1046-ban innen vetették a mélybe a velencei származású Gellért püspököt a lázadó pogányok, ez pedig sokaknak elég érv volt ahhoz, hogy biztosak legyenek abban, hogy a hegy sötét erőket és gonosz energiákat rejt magában. És az sem sokat javított a megítélésén, hogy az 1600-as 1700-es években a barlangjait fura figurák lakták, majd aztán ugyanezen a lankákon szőlőt termesztettek, ami a boszorkányszombatok egyik nélkülözhetetlen nedűje volt.

Forrás: A búgó hangú Karády Katalin pályája hazai csúcsán, 1942-ben költözött be a Nyáry Pál utca 9-es szám alatt található, első emeleti, kétszobás, apró erkélyes lakásba. Az akkor még ünnepelt díva visszafogottan és csendesen élt, nem sok feltűnést keltett a belvárosi házban. Azokban az években a színésznőt gyengéd szálak fűzték - sőt állítólag a vőlegény volt - Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, így 1944 áprilisában a Nyáry Pál utcából hurcolták el őt kémkedés vádjával. Megkínozták, majd 3 hónappal később szabadon engedték. Utána még évekig élt és aktívan dolgozott itthon, majd 1951-ben végleg elhagyta az országot és többé nem tért vissza. 1990-ben, 79 évesen hunyt el New Yorkban.

Forrás: Az Erzsébet körút 6. szám alatt ma már egy Polgármesteri Hivatal található, ám kicsit sem meglepő az, hogy egykoron ezen épület falai is érdekes történelmi pillanatoknak voltak tanúi.

Hihetetlen izgalom övezte az 1908. január 26-án megnyitó négyemeletes és 12 szobás Meteor Szállót, ami viszonylag rövid időn belül tűznyelők, artisták és korabeli orfeumi művészek központjává vált. Többek között itt élt és alkotott Ady Endre és Krúdy Gyula - utóbbi az Ady Endre éjszakái című könyvében még több izgalmas érdekességet írt a szállóról, ami aztán 1920-ban végleg bezárt.

Forrás: A Józsefvárosi Palotanegyedben, a Horánszky utca 13. szám alatt található 14-es számú földszinti lakásban töltötte utolsó hónapjait a Petőfi Sándor feleségeként, majd önmaga révén is ismert és elismert költőnővé vált Szendrey Júlia.

Az özvegy 1850-ben ment hozzá Horvát Árpád történészhez, és bár házasságukból négy gyermek született, 17 évvel hivatalos esküjük után az asszony a különköltözés mellett döntött. A megalázott és megcsalt nő ekkor már nagyon beteg volt, méhrákkal küzdött. Később egyébként a mindössze 20 éves Krúdy Gyula pont Júlia emléke miatt költözött a házba.

Forrás: Budapest történetének kihagyhatatlan kincse a csak Nagy Fa néven emlegetett japánakác, ami a budai várlejtőn, a déli rondella tövében áll körülbelül úgy 200-250 éve. Valószínűsíthető, hogy az 1800-as évek környékén József nádor kertésze, Tost Antal hozta be ezt az egzotikusnak számító fát, ami eredetileg kínai származású. Az elmúlt évszázadokban megannyi történelmi eseményt túlélt, és még a második világháború sem tudott kárt tenni benne, így a mai napig is eredeti helyén emeli a látkép fényét és bárki megcsodálhatja, aki arra jár.

Forrás: A valódi nevét és arcát bár nem vállalja a nagyvilág előtt, rajzaival azonban 2018 óta egyre több helyen találkozhatsz a városban.

A street artban utazó fiatalember meglepő módon nem éjszaka, hanem nappal ragasztja fel csirizzel a falra, vagy bármilyen más felületre a plakátjait. Így megéri nyitott szemmel járnod, és ha mondjuk a Macskafogó, a TV Maci, a Mézga család, vagy éppen Antall József és a Kacsamesék közös képébe botlasz bele, akkor már tudni fogod, hogy kinek a keze, na meg tehetsége van a dologban.

Forrás: Ha még több izgalmas titokra lennél kíváncsi, akkor Kordos Szabolcs: Egy város titkai című könyvét ide kattintva rendelheted meg!