Galéria

8 film, aminek sokkal drámaibbá írták át a cselekményét, mint ahogy az a valóságban történt

Forrás: A film számos konfrontációt és vitát mutat be az űrhajósok és a NASA többi munkatársa között, de a valóságban ez soha nem történt meg. Ráadásul a filmben bemutatott problémák megoldásai a feszültség fenntartása érdekében meglehetősen rögtönzöttek voltak, de a való életben minden előre nem látható eseményre készültek készenléti és válságtervek. A film egy nagyon fontos hőst is elfelejtett megemlíteni, akinek köszönhetően az Apollo 13 legénységének sikerült életben maradnia: Glynn Lunneyt, a mérnököt és repülési igazgatót. Gyors és bölcs döntései miatt térhettek haza biztonságban az űrhajósok.
Forrás: Sok jelenet során láthatjuk Stuart Mária királynőt többféle fülbevalóval és fülpiercinggel, vagyis sokkal modernebb kiegészítőkkel, de nem tudni, hogy léteztek-e a tizenhatodik században, abban a korszakban, amelyben a film játszódik. Egyetlen portrén vagy könyvben sem említik, hogy I. Mária skót királynőt ilyen piercingeket viselt volna.
Forrás: Bár William Wallace, a Mel Gibson által alakított ikonikus karakter a való életben is létezett, történelmi jelentőségét eltúlozták, és felesége elvesztését azért találták ki, hogy drámai fordulatot adjanak a sztorinak. A valós „Braveheart” becenevet a filmben Angus Macfadyen színész által alakított I. Róbert skót király kapta, nem pedig Wallace.
Forrás: Ez a film Alan Turing, brit tudós lenyűgöző életének történetét meséli el, akinek sikerült feltalálnia azt a gépet, amely feltörte a német kódokat, és így véget tudott vetni a háborúnak. A filmben a gépet „Christopher”-nek nevezték el, állítólag Turing tinédzserkori szerelme után, Christopher Morcom emlékére, de ez nagyon távol áll az igazságtól. A gép valódi neve „The Bomb” volt. Ami Christophert illeti, nincs bizonyíték arra, hogy Turing szerelme lett volna, bár nagyon szoros barátság fűzte őket egymáshoz, és halála mélyen érintette a tudóst. Egy másik tény, amit a film nem említ, hogy Turing nem egyedül építette meg a gépet, hanem Gordon Welchman matematikus segítségével.
Forrás: A 2000-ben készült remekmű, amely nézők ezreit nyűgözte le, pont kitalált dolgot is tartalmaz. Marcus Aurelius császár halála és bonyolult kapcsolata fiával, Commodusszal, akit Joaquin Phoenix alakít nem pont olyan volt, mint ahogy azt leírták. A valóságban a római császár természetes betegségben halt meg, fia jelenlétében. Ellentétben azzal, amit a film mutat, Commodus nagyon szoros kapcsolatban állt apjával, és vele együtt uralta a birodalmat.
Forrás: A film Niki Lauda és James Hunt pilóták életét mutatja be, akik az 1970-es években a Forma-1-es bajnoki címért versenyeztek. A filmben a rivalizálás és a kölcsönös ellenszenv szó szerint kitalálció, ugyanis a való életben erős és tartós barátság alakult ki a pilóták között, sőt, közös otthonuk is volt.
Forrás: Ez a film Stephen Hawking asztrofizikus és felesége, Jane szerelmi történetét, valamint azokat a kemény kihívásait meséli el, amelyekkel 30 éven keresztül néztek szembe Stephen degeneratív betegsége miatt. A filmben Stephen és Jane a brit Cambridge-i Egyetemen találkoznak, ez azonban nem helyes. Maga Jane árulta el, hogy a útjaik a St. Albansban keresztezték egymást, amikor még középiskolás volt. Illetve azt is elmondta, hogy a film nem vette figyelembe az állandó és kimerítő külföldi utakat, és azt, milyen nehéz volt gondoskodnia a férjéről.
Forrás: A Chris Gardner küzdelmét bemutató filmben a főhős fizetés nélkül vállalja a gyakornokságot egy brókercégnél. Ez persze nem igaz, csak azért írták bele, hogy növeljék a film drámaiságát. Chris valójában ezer dollárt kapott, ami bár nem nagy összeg egy apa számára, aki San Franciscóban neveli a fiát, a nullánál mégis több.