Forrás: 1# Jobb hallgatóság leszek általa Hogyan tudnék igazán odafigyelni az emberekre, az igényeikre, a gondolataikra, hogyha a sajátomat soha vagy csak ritkán hallgatom meg? Fontos, hogy néhanapján – főleg amikor úgy érzem, hogy sok minden felgyülemlett már bennem – leüljek a saját csendembe és magányomba, s meghallgassam önmagam. A belső hangomat, a gondolataimat, hagyjam őket áramolni, kitisztulni, megnyugodni. Számomra ez egy elengedhetetlen feltöltődési forrás, s utána sokkal jobban tudok működni az élet minden területén, így a munkámban is jóval nagyobb odafigyeléssel és aktív jelenléttel tudok ott lenni.

Forrás: 2# Félbeszakítja az agyalásaimat és segít tisztábban gondolkodni Mindenkivel előfordul, hogy bizonyos dolgokon teljesen felpörgeti, felhergeli, felidegesíti magát, olyannyira, hogy a végén már az is átláthatatlan lesz a számára, honnan indult ki a probléma. A meditáció azonban szerencsére kellően lelassít, kipucolja a fejemet, segít az érzeteimre fókuszálni, így megnyitja az utat az ösztönös cselekvés felé.

Forrás: 3# Képes vagyok definiálni a szükségleteimet Míg az egész napos, hetes rohanásban sokszor csak kapkodom a fejem, hogy mit is „kell” még megcsinálnom, hova lenne jó eljutnom, miként szeretnék majd kikapcsolódni, egy meditáció alkalmával csak az érzéseimre, vágyaimra helyezem a hangsúlyt. Átgondolom, hogy mire is van igazán szüksége a szervezetemnek, hogyan tudom ezt biztosítani, és tudatosítom, hogy rohanás ide vagy oda, ezeket a dolgokat KELL majd igazán beiktatnom a napjaimba ahhoz, hogy minden más teendőt is képes legyek megfelelően ellátni. Hiába, pihenés és feltöltődés nélkül nem sokáig húznánk!

Forrás: 4# Szembenézek a félelmeimmel és elfogadom őket Meditáció közben képes vagyok igazán őszinte lenni önmagamhoz. Megnevezem azokat a dolgokat, amiktől valamiért tartok, elmélázom azon, vajon mi lehet az oka, és azon is, hogy miként tudnám ezeket a félelmeket feloldani. Ilyenkor tudatosítom magamban, hogy a félelmeim csak akadályoznak a céljaim, vágyaim elérésében, és hogy bármilyen kellemetlen is, nekem kell megtennem a lépéseket annak az új valaminek az irányába, nyitnom kell a változásra, még ha nincs is hozzá túl nagy kedvem. Mert azzal nem segítek magamon, ha ülök a komfortos kis állóvizemben, és közben csak ábrándozom a továbbjutásról és arról, hogy majd maguktól megoldódnak a gondjaim. Meditálás közben vagy után azonosítom és elfogadom a félelmeimet, csak így vagyok képes túljutni rajtuk és megtenni a szerintem szükséges lépéseket annak érdekében, hogy azok elmúljanak, idővel megszűnjenek.

Forrás: 4# Szembenézek a félelmeimmel és elfogadom őket Meditáció közben képes vagyok igazán őszinte lenni önmagamhoz. Megnevezem azokat a dolgokat, amiktől valamiért tartok, elmélázom azon, vajon mi lehet az oka, és azon is, hogy miként tudnám ezeket a félelmeket feloldani. Ilyenkor tudatosítom magamban, hogy a félelmeim csak akadályoznak a céljaim, vágyaim elérésében, és hogy bármilyen kellemetlen is, nekem kell megtennem a lépéseket annak az új valaminek az irányába, nyitnom kell a változásra, még ha nincs is hozzá túl nagy kedvem. Mert azzal nem segítek magamon, ha ülök a komfortos kis állóvizemben, és közben csak ábrándozom a továbbjutásról és arról, hogy majd maguktól megoldódnak a gondjaim. Meditálás közben vagy után azonosítom és elfogadom a félelmeimet, csak így vagyok képes túljutni rajtuk és megtenni a szerintem szükséges lépéseket annak érdekében, hogy azok elmúljanak, idővel megszűnjenek.