Dan Buettner hangsúlyozza, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor fekszünk le aludni és mikor kelünk fel. Fontos, hogy ez nagyjából ugyanakkor történjen minden egyes nap, nem számít, hogy hétköznapról vagy hétvégéről van szó. A lényeg a rendszeresség és az egyéni ritmus kialakítása, ami lehet, hogy először nehezen fog menni, de a szervezet egy ponton beáll az új szokásra.
Amit megtanultam
Egy ideje már gyakorlom ezt a dolgot, kivéve, amikor épp éjszakába nyúlóan intézem az esküvőm következő pontját a to-do listán. Persze ez egy kivételes eset, egy esküvőt nem szervez az ember egy életen keresztül, mindenesetre erre az egy hétre félretettem a dolgot, és próbáltam betartani Dan utasításait. Minden nap este 10 óra körül feküdtem le aludni, és reggel 6-kor keltem fel. Nagyjából 4-5 nap telt el, mire a szervezetem felfogta az új szokást és a következő napokon már el is álmosodtam lefekvés előtt, sőt reggel mindig az ébresztő előtt pattant ki a szemem. Az egyértelmű, hogy ezt a tűpontos rutint nem lehet életünk végéig gyakorolni, de arra lehet törekedni, hogy nagyjából tartsuk az időpontokat.
10 egészségesnek hitt étel, ami valójában nem az: ne higgy a népszerű hívószavaknak!
Joghurt, granola, lencse chips – mindegyik egészségesen hangzik, igaz? Sajnos, bármennyire is erényesnek hangzik egy étel – különösen a „teljesen természetes”, „gluténmentes” és „élő, aktív kultúrák” – olyan népszerű hívószavakkal együtt, még mindig rossz lehet a számodra.
5 módszer, amivel a kisebbrendűségi komplexussal élők manipulálják a környezetüket
A kisebbrendűségi komplexust nem feltétlen lehet azonnal felismerni, mert az, aki önértékelési zavarokkal küzd, jellemzően olyan álarc mögé bújuk, ami épp az ellenkezőjét sugallhatja. Elmondjuk, milyen jelekre érdemes figyelned!