7 szülő elmesélte a legcikibb dolgot, amit a gyereke tett vagy mondott
„Pánikrohamom volt, amit a 6 éves kisfiam is végignézett. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy anya agya néha nagyon beteggé teszi őt. Erre ő teljesen komoly arccal a következőt mondta: „talán, ha kevesebbet ettél volna a halloweeni édességemből, jobban éreznéd magad.”
„A lányom 5 éves volt, amikor az apja egyik munkatársával beszélgetett. A férfinek olyan szakálla volt, mint az apjának, amit a kislányunk csak bajusznak nevezett. A fickó viccelődött a lányommal és megkérdezte tőle, hogy neki van-e bajusza, aki azt válaszolta, hogy neki nincs, de anyának van a pisilőjén. Mondanom sem kell, el akartam süllyedni szégyenemben.”
„A barátom 4 éves kisfiával történt a dolog. Egy étterem mellett mentek el, amikor nagyon kellett pisilnie. Egyszer csak odaszaladt egy fához és letolta a nadrágját. Mikor odaértek a szülők, akkor vették észre, hogy az ablakon keresztül az egész étterem őket bámulja.”
„A fiam épp egy olyan szakaszon ment keresztül, hogy mindig csak birkózni akart. Ez volt neki a játék, mi pedig friss szülőként mindenbe belementünk, amit csak szeretett volna. Egyik nap csörgött a telefon, az oviból hívtak és azt mondták, hogy nekik nyugodtan szólhatok, ha segítségre van szükségem. Nem értettem az egészet, majd kiderült, hogy a fiam mindenki előtt azt mondta, hogy „apa megütötte anyát hétvégén.” Megsemmisültem, csak birkózást imitáltunk. A férjem nagyon szégyellte magát aznap, amikor el kellett érte mennie az oviba.”
„Két héttel anyák napja előtt egy hétig tartó migrénes fejfájásom volt. A kisfiamat persze érdekelte, hogy mi a baj, azt mondtam neki, hogy fáj a fejem és gyógyszert kell szednem, hogy jobban érezzem magam. Egy héttel később az anyák napi képeslapon – amit a suliban csináltak – azon a részen, hogy „mi teszi anyát boldoggá” a következő szerepelt: „szereti a gyógyszert és sokat szedett be belőle.” Extrán kellemetlen volt, hiszen a tanító néni is látta a választ. Mai napig nem tudtam meg, hogy vajon mi járt a fejében, amikor meglátta.”
„Nagyon sok ciki emlékem van, de ez ugrott be elsőként. A gyerekem 3-4 éves lehetett nagyjából, én tanárnőként dolgoztam és épp bent voltunk a tanáriban. A lányom egy tanárnő ölében ült épp, akivel nagyon jóban voltunk és egyszer csak megszólalt: „A fogad olyan, mint a kedvenc színem! Sárga!” Sosem láttam még ennyire elvörösödni előtte senkit. Szerencsére a tanárnő egy angyal volt és nem haragudott meg, én pedig gyorsan eltereltem a témát, majd mikor kettesben maradtunk, bocsánatot kértem tőle.”
„A kisfiunk másfél éves lehetett, amikor étteremben ebédeltünk, neki pedig egy cumi lógott a szájában, miközben az asztalfőn egy magasított székben ült. Egyszer csak fogta a cumit és eldobta, ami egyenesen egy idős néni poharában landolt. Annyira kellemetlenül éreztük magunkat, miután odamentünk hozzá. A férjével ebédeltek épp és nagyon lazán kezelték a helyzetet, csak nevettek rajta. Elárulták, hogy nekik is vannak unokáik és pontosan tudják, hogy ilyesmi előfordulhat. Miután elmentek, a pincér odajött hozzánk és közölte, hogy az idős házaspár kifizette a számlánkat.”