Galéria

9 magyar kutyafajta, amelyek egytől egyig különlegesek

Forrás: A magyar kutyafajták közül világszinten a rövidszőrű vizsla a legnépszerűbb, és talán eddig nem is tudtad, hogy ő is tőlünk származik! Eredetileg vadászok mellé tenyésztették őket, így nem véletlen, hogy olyan sportos kiállásuk van, nagyon jó futók, és ha valamire rámutatsz, azonnal szaladnak érte és odahozzák neked. Évezredekkel ezelőttre helyezik kialakulását, még a korai magyar törzsek megjelenésének idejére.

A vizslát olyan családoknak ajánlják, ahol van lehetőség nagy udvaron szaladgálni, és nem marad túl sok ideje az ebnek az unatkozásra.
Forrás: A "legfiatalabb" magyar kutyafajta a drótszőrű vizsla, aki ránézésre sok tekintetben hasonlít az előző pontban mutatott kutyusra, csak épp bundája erőteljesebb. Ez a fajta még 1930-ban alakult ki, amikor keresztezték egymással a vizslát és a német drótszőrű pointer kutyát. Szintén vadászok mellé tenyésztették, hiszen szőre miatt is jobban bírja a dombokon való futkározást, és kúszás közben a növényzet is kevésbé sérti fel bundáját.
Forrás: Hazánkban magyar fajták tekintetében a komondor az egyik legnépszerűbb, és az biztos, hogy az egyik legegyedibb külsejű is! Hullámos és zsinórszerű bundáját gyakran raszta tincsekhez is hasonlítják, azonban ezek kezelése mégsem igényel annyi figyelmet, mint gondolnánk. Öntisztuló szőrzettel rendelkezik, és szakértők szerint inkább csak a nagyobb csomókat érdemes kivágni bundájából, mert egyébként ez védi meg őt a hidegtől, melegtől, és minden egyéb időjárási körülménytől (egyedül a csapadék nem a barátja).

Maga a komondor állatok őrzésére lett kitenyésztve, és kifejezetten nyugodt, türelmes természet jellemzi őt. Családi kutyának is ideális ebből kifolyólag, de közben szuper házőrző is, hiszen baj esetén azonnal reagál!
Forrás: Tudtad, hogy bár a kuvasz magyar fajta, első egyedeit Tibethez és/vagy Szibériához kötik? Azonban a középkorban a magyar vidékeken lett kifejezetten népszerű, így mára már teljes mértékben hazai kutyának vallják. Elsősorban őrzőkutyaként tartották (és tartják mai napig), főleg tanyákon, de több helyen már családi ebként is láthatod. Ezen a téren fontos megjegyezni, hogy leginkább 2 éves kora előtt idomítható, utána nagyon megmakacsolja magát. Egyébként kifejezetten okos eb, aki ragaszkodik a gazdihoz, de leginkább olyanoknak ajánlják, akik képesek kezelni egy ilyen erős személyiségű kutyust.

Maga a kuvasz csak 2003-ban kapta meg az Amerikai Kennel Clubtól az elismerést, bő 70 évvel azután, hogy először vitték a fajtát az USA-ba.
Forrás: Sokak kedvence, a kis puli hasonló külsővel rendelkezik, mint a komondor, csak kisebb kiadásban. Sokkal családiasabb természet jellemzi, barátságos és kedves juhászkutya, aki egykor szintén állatok terelésére lett kitenyésztve. Ma is gyakran láthatod tanyáknál, vidéki kúriáknál, de már a hétköznapokban is többször szembejöhet veled.

Nem csoda, hiszen a puli jellemét illetően fontos megjegyezni, hogy nagyon alkalmazkodó. Jól kijön más állatokkal, más kutyákkal is, de még a gyerekekkel is megtalálja a közös nevezőt. Sőt, több szakértőnek is feltűnt már, hogy a puli gyakran ragaszkodni kezd egy családtaghoz, akit aztán kiemelt figyelemmel követ, és minden szeretetével elhalmozza őt!
Forrás: Az egyik legnépszerűbb, és egyben legcukibb magyar juhászkutya a pumi, ami egy korábbi pulifajtából alakult ki. Egyik legszembetűnőbb egyedisége a füle, amely visszahajlik, ezzel is hozzátéve népszerűségéhez. A pumi nagyon figyelmes kutya, mindig felméri a környezetét és nagyon éber, de ugyanakkor kifejezetten boldog természete van, és nagyon szeret futkározni, ugrándozni. Rendkívül energikus! Ő is ügyes terelő, annak ellenére is, hogy aprócska, hiszen átlagosan 45 cm magasra nő meg a hím, míg a nőstény 42 cm.
Forrás: Úgy vélik, hogy a mudi a puli, a pumi és a német spitz kutyusok keveredéséből jöhetett létre. Az biztos, hogy különleges megjelenéssel rendelkezik! Bár nem olyan felkapott, mint két társa, az biztos, hogy sokan szeretik. Ugyan nincs olyan feltűnő bundája, mint a komondornak, egyedi színeivel ezt kompenzálja: fekete, barna, szürke, fehér és merle-mintás bundával is láthatjuk. Ez utóbbi igazi ritkaság, hiszen a mudi az egyetlen olyan Amerikai Kennel Club által elismert terelőkutya, akiben megvan a merle gén!

(Lapozz egyet, és mutatunk is egy merle-mintás mudit.)
Forrás: Első ránézésre ez a kutyus úgy néz ki, mint egy robusztusabb szürkeagár, de valójában külön fajtákról beszélünk. Kissé erősebb csontjai és vastagabb bőre, valamint alacsonyabb termete ideális volt a magyar természeti adottságokhoz, hiszen ez a fajta a vadászok társaságában kelt útra. Érdekesség, hogy az Amerikai Kennel Club még nem ismerte el a fajtát (bár több más szervezet igen), noha amúgy igazán szeretnivaló.

Maga a fajta egykor a kihalás szélére is került, de innen sikerült talpraállniuk. Kifejezetten erős, kitartó, gyors kutya, aki megfelelő gazdi mellett nagyon alázatos tud lenni, és kifejezetten szófogadó. Azonban ha olyan helyre kerül, ahol nem megfelelően bánnak vele, hajlamos lehet a szökésre is.
Forrás: Ahogy sok más magyar kutyafajtának, úgy az erdélyi kopónak is megvan a bátorsára és temperamentuma, amihez imádnivaló jellem társul. Vadászat és tanyák őrzése céljából tenyésztették ki, és bár igazi különlegesség, mára mégis az egyik legveszélyeztetettebb magyar fajta lett, hiszen nagyon kevés van belőlük. Többször indult fajtamentés miattuk, hiszen nemzeti kincsként tekintenek rájuk.

Mai napig megvannak benne az ösztönök arra, hogy tereljen más állatokat. Elsősorban olyanoknak ajánlják, akik tudnak vele foglalkozni, és ahol van nagy udvar, hiszen az erdélyi kopó mozgásigénye hatalmas, és muszáj lefárasztani! Egyébként szuper családi kutya lehet belőle, a gyerekekkel is jól érzi magát, ráadásul jó házőrző, így csak akkor ugat, ha bajt észlel.