Forrás: Evés közben a hasnyálmirigy inzulint termel. Ha cukrot viszünk be a szervezetbe (vagy bármilyen szénhidrátot), megnő az inzulinszint. Az inzulinnak az a dolga, hogy a kajában található cukrot az agyba és az izomsejtekbe szállítsa és azt üzemanyaggá alakítsa át. Az inzulin szabályozza a vércukorszintet, és ha cukrot eszel, több inzulinra van szükség ahhoz, hogy ne emelkedjen meg túkságosan. Ha valaki túl sok cukrot eszik, folyamatosan magas maradhat az inzulinszintje.

Forrás:

Miért akadályozza a magas inzulinszint a fogyást? Egyes szakértők szerint az elhízás hátterében nem is egyszerűen a magas kalóriabevitel, hanem a magas inzulinszint áll. Ha túl sok cukrot eszünk minden nap, a magas inzulinszint arra ad jelzést a testnek, hogy zsírt raktározzon el. Különösen a finomított cukor az, ami túlpörgeti a szervezetet és a fogyasztásának egyenes következménye, hogy zsírpárnák rakódnak le a deréktájon.

A hasizmok alatt, a szerveid körül elraktározott zsírt zsigeri zsírnak hívják. Ez a fajta zsír nem csak gyulladásokhoz vezethet, hanem előrejelezhet olyan betegségeket is, mint a diabétesz vagy a szívbetegségek. A túlzott cukorfogyasztás és a zsigeri zsír lerakódása metabolikus szindrómához is vezethet, amit a kutatók összefüggésbe hoztak a magas koleszterinszint, az Alzheimer-kór és daganatos betegségek kialakulásával.

Forrás:

Ez azért nem ilyen egyszerű: arra mindenképp figyelni kell, hogy a bevitt táplálék tápanyagokban gazdag legyen. Tény azonban, hogy a cukros, főleg a hozzáadott finomított cukrot tartalmazó ételekben sokszor nincs meg az mennyiségű fehérje, rost és egészséges zsír, amitől jóllakottnak érzi magát az ember, ezért könnyű túl sokat fogyasztani belőlük. Tehát az „üres kalóriát” tartalmazó kajákban jó eséllyel nagy mennyiségű cukor van.

A folyamatosan magas inzulinszinttel további problémák is vannak: például akadályozzák a leptin nevű hormon jelzéseit (ez a „jóllaktam” hormon). Ezért ha az ember édességet eszik, gyakran kíván belőle még többet ahelyett, hogy jóllakottnak érezné magát tőle.

Forrás:

Ha alacsonyan tud maradni az inzulinszint, akkor csökken a test általános zsírtartalma és így a hasi zsír is, igen. Ehhez teljes értékű szénhidrátokat, sovány fehérjét és egészséges zsírokat kell fogyasztani.

Forrás:

Óriási különbség van a finomított cukor és a természetben előforduló cukrok – például zöldségek, gyümölcsök, összetett szénhidrátok – között. Az utóbbi ételfajták tele vannak rostokkal és más értékes tápanyagokkal. A rostok segítenek „semlegesíteni” az inzulinválaszt, ami egyenletes vércukorszint-emelkedést eredményez. A finomítatlan cukrok és a komplex szénhidrátok lassabban szívódnak fel, mint a finomított cukrot tartalmazó ételek, és kevés cukorfölösleg marad utánuk, amit a szervezetnek el kellene utána raktároznia.

Ha csak egy dolgot teszel meg a finomított cukor elkerüléséért, az ez legyen: olvasd el a címkét vásárlás közben. Kukoricaszirup, nádcukor, agavészirup, dextróz, szacharóz, szőlőlé-koncentrátum – ezek mind a hozzáadott cukor álnevei.

Forrás:

A legtöbb dietetikus egyetért abban, hogy semmilyen ételfajtát nem érdemes teljesen száműzni a diétádból (kivéve, ha ételallergiával, -intoleranciával állsz szemben vagy más okból ellenjavallja az orvos bizonyos hozzávalók fogyasztását). Az édes ízre szükségünk van; egyszer-egyszer megkóstolni egy csokitortát nem bűn, sőt, jót tesz a mentális egészségünknek. A túl szigorú étrend előbb-utóbb falásrohamokat eredményez, ezért fontos, hogy mértékkel ugyan, de mindenféle hozzávalóból fogyassz. 

A leggyakoribb orvosi ajánlás szerint a napi cukorbevitelt 25 gramm körül kell maximálni, de ebben már benne van a gyümölcsökben és zöldségekben talált cukor is. Érdemes letölteni egy kalóriaszámláló alkalmazást, és akár csak néhány héten keresztül minden este bepötyögni, hogy mit ettél aznap; ezek az appok automatikusan kiszámolják a mikro- és makroösszetevőket egyaránt.