Forrás:

A középkori járványok több embert pucoltak le a bolygóról, mint akármelyik háború. Edgar Allan Poe misztikus, hátborzongató novellájában maga a testet öltött pestis öltözik halálnak a kastély maszkabálján, hogy cseles bejutása után sorra terítse le az előle naivan elrejtőzni próbáló vendégsereg pánikba esett tagjait. Roger Corman mesteri kézzel vitte filmre a romantika remekművét, gótikus hangulatú alkotása tobzódik a vizuális csinnadrattában, teljesen jogosan lopva be az amerikai horrorszerző szürreális világába a hatvanas évek színeit, tárgyait, kellékeit (például a hallucinogén drogokat). A film értelemszerűen több szereplőnek ad arcot és jellemet, Prospero herceg (Vincent Price) pedig jóval nagyobb szemétláda, mint az eredeti Poe-novellában.

Forrás:

Thomas Mann kisregénye ma minimum neccesnek tűnhet a pedofil cselekményszál miatt. A Halál Velencében mindazonáltal ragyogóan megírt próza, Visconti pedig szép kiállítású, az eredetitől némileg eltérő filmváltozatot készített belőle. Aschenbach professzor (Dirk Bogarde) beleszeret a kamasz Tadzióba (Bjorn Andersen), a háttérben pedig ott nyújtózkodik a gyönyörű huszadik század eleji Velence. Az álomszerű lebegésben tündöklő városra azonban egy váratlanul betörő kolerajárvány vet árnyékot, melyet a felsőbb körök mindenáron igyekeznek elleplezni. Aschenbach lassan külsőleg is idomul a Halálhoz, az elkerülhetetlen öregség ragály képében kebelezi be őt a zárlat során. Halál, vírus, Olaszország – elég nyugtalanító triász 2020 tavaszán.

Forrás:

Wolfgang Petersen fertőzésfilmjében a fiktív betegség ősforrása Zaire. A ragály egy az Egyesült Államokba becsempészett majom testéből burjánzik elő, és terjed el villámsebességgel egy kaliforniai város lakosságának szervezetében. A magányos orvos, Sam Daniels (Dustin Hoffman) hiába van tisztában az ellenszerrel, a felsőbb direktívák a biológiai fegyverként használt vírust nem szándékoznak kiirtani, sőt. A végkifejlet – azaz a kötelező hepiend – elég elcsépelt, ettől függetlenül izgalmas, jól megcsinált, és elég tanulságos katasztrófafilmről van szó, melyben világsztárok domboríthatnak, Donald Sutherland pedig úgy hozza a magas körökben fondorkodó rosszfiút, ahogy szokta: azaz kiválóan.

Forrás:

Larry Clark filmje az amerikai fiatalok szellem és lélek nélküli szubkultúráját igyekszik bemutatni bármiféle reménycsillogtatás nélkül. A csellengő kamaszokról szóló film hőseit valamiért hidegen hagyja az élet napos, szeretetben fürdő oldala, kizárólag szemétkedni tudnak, meg a legrosszabb ösztöneiknek élni, és tökéletesen hiányzik belőlük a szuperegó kontrollja. A drog és az erőszak mellett az AIDS a Kölykök harmadik vezérfonala. A kilencvenes években a gyors halállal körülbelül egyenlőt jelentő vírust Telly indítja el, aki szeret szűz lányokat ágyba vinni, s megfertőzi a HIV-vel nemcsak Jenny-t, aki a pozitív teszt után figyelmeztetni szeretné, hanem legújabb hódítását is. Jenny-től viszont az erőszakos Casper kapja el a halálos kórt, s a szériának a vége felirat egész biztosan nem parancsol megálljt.

Forrás:

Amióta a koronavírus kéretlenül bekopogtatott az életünkbe, világszerte rekordmennyiségben töltik le Steven Soderbergh alkotását. Nem véletlenül, a film számtalan eleme kísérteties pontossággal esik egybe olyan eseményekkel, amik majd 10 évvel később, a jelenben történnek (terjedő konteók, pánikoló lakosság, összeomló egészségügy, önfeláldozó orvosok, küzdelem a vakcináért). Soderbergh számtalan cselekményszálat mozgat, és olyan sztárokat nyert meg a szerepekre, mint Matt Damon, Kate Winslet, Jude Law, Gwyneth Paltrow, vagy Marion Cotillard. A Fertőzés tudományos precizitással közelíti meg a globális járvány egészségügyi és társadalmi hatásait, és megpróbál alázatra inteni minket: ne higgyünk nagy dölyfösen abban, hogy miénk a Föld, a felbolygatott természet ugyanis egyszer csak jön – és bosszút áll.

Forrás:

Itt nem kevesebb forog kockán, mint az egész emberiség sorsa. A zombijárvány virulenciája mellett más kórokozó labdába se rúghat: a betegség harapással terjed, hatására mindenki elveszti humanoid jellegét, és élőhalott ösztöncsomóvá válik. A Mindenki egyetlen célja pedig, hogy csatasorába állítsa az egészségeseket, azaz megharapja azt, aki él és mozog. A Z világháborúban egy ENSZ-megbízott és a virológia felkent papjai keresik vállvetve a fertőzés ellenszerét, a helyszín az USA, Dél-Korea és Izrael (egy részét Magyarországon forgatták), Brad Pitt karizmája pedig uralja a filmet, mint általában. A készítők sokáig komolyan tervezték a blockbuster folytatását, ami a 2020-as események bekövetkezésével minimum kérdőjelessé válhat.