Forrás: Mi az a koronavírus?

A koronavírus a Coronaviridae család Coronavirinae alcsaládjába tartozó vírusok elnevezése. Ezek a vírusok onnan kapták a nevüket, hogy elektronmikroszkópos képen nézve őket tüskéket látunk kitüremkedni a burokból, amelyek a Nap koronájára emlékeztetnek. A 60-as években azonosított koronavírus-fajták gyakran okoznak ártalmatlan, felső légúti megbetegedéseket, ám vannak súlyos, akár halálos formái is, mint például a MERS, a SARS, vagy az új, kínai koronavírus. Ez utóbbi esetben az orvostudomány egyelőre nem ismeri az ellenszert, a vírust egyedül az immunrendszerünk képes legyőzni. De már gőzerővel dolgoznak a megoldáson: a vakcina mielőbbi kifejlesztéséért több ország vállvetve küzd. Mike Catton, a melbourne-i Peter Doherty Intézet kutatója elmondta: sikerült kitenyészteniük, azaz előállítaniuk a vírus másolatát egy fertőzött mintából, az eredmények pedig – amik például kontrollként szolgálhatnak a teszteknél – sokat segíthetnek a betegség diagnosztizálásban és kezelésében.

A kígyók vagy az új világrend tagjai?

Sok tudós szerint a kígyók felelősek a betegségért, de ez még vitatott: mások a tevét, vagy a SARS-ért is felelős denevéreket okolják. Az állati eredetet hangsúlyozó tudományos elméletek mellett természetesen megszaporodtak a bizarr összeesküvés-teóriák is: van, amelyik a vuhani gyárat gyanúsítja, egy másik a kínai kormányt, vagy egy új világrend létrehozásán ügyködő csoportot, akik mesterségesen csökkenteni akarják a Föld lakosságát háborúkkal és járványokkal.

Forrás:

Mi a kiindulópont?

Hivatalosan azonban a 10 milliós lakosságú Vuhan egyik piacán kezdődött minden, ahol rengeteg húst, és ami a betegség szempontjából igazán fontos, tömérdek, különleges étel-alapanyagnak szánt élőállatot is árulnak a denevérektől a mormotákon át a kígyókig.

Vuhanban a kezdeti hatósági bagatellizálás óta szigorú intézkedések léptek életbe: a reptereket lezárták, a közlekedést leállították, bezárták a mozikat, a közösségi tereket. A fertőzés terjedését azonban elősegíti, hogy a dugig telt kórházakban a koronavírusos fertőzötteket összezárják a többi egészséges vagy más betegségben szenvedő emberrel: ugyan építenek két vadonatúj kórházat kizárólag a fertőzöttek kezelésére, ezekre azonban még várni kell. A terjedés megállítását hátráltatja az utazások egyszerűbbé válása, a holdújévi időszak is. A térségből a szigorításokig rengeteg utas lépett be Európába és Amerikába, köztük több olyan, aki már hordozhatta a tüneteket. Sokan emiatt rettegnek a járvány világszintű elburjánzásától.

A korona az új SARS?

Valószínűnek látszik, hogy ez a vírus a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) közeli családtagja. A SARS Ázsiában terjedt el 2002-ben és 2003-ban, és hatalmas pánikot gerjesztett, mert a halálozási arány majdnem 10 százalékos volt, ellentétben a Vuhan-vírus 1-2 százalékával. A betegséget sikerült megfékezni, ahogy a MERS-et, egy másik légzőszervi járványt is 2012-ben, utóbbit még világszintű elterjedése előtt.

Forrás:

Mik a tünetek?

A kínai koronavírus által okozott megbetegedés kialakulási ideje 10-14 nap, és az influenzához hasonló tünetekkel jár. A betegnek magas láza lesz, jelentkezhet légszomj, köhögés, nehéz légzés, levertség, tüdőgyulladás és veseelégtelenség is.

Hogyan terjed emberről emberre?

Nem tisztázott pontosan, hogy a cseppfertőzés, vagy a testnedvek (a vér, a vizelet és a széklet) játszanak fontosabb szerepet a betegség terjedésében. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a fertőzéshez szorosabb testi kontaktus szükségeltetik, mint egy átlagos influenza esetén. A koronavírus a lappangási időszakban is fertőz, és megvan az első, bizonyítottan emberről emberre terjedő eset: Németországban egy férfi kínai kolléganőjétől kapta el a betegséget, aki Vuhanban járt a szüleit meglátogatni. A fertőzés pontos körülményei egyelőre tisztázatlanok.

Forrás:

Hányan betegedtek meg eddig?

Szerdán (január 29-én) estig 7711 fertőzöttről tudnak;  12 ezernél több embert tartanak megfigyelés alatt (az más kérdés, hogy sokan több milliós fertőzésről suttognak, arra hivatkozva, hogy a kínai kormány eltussolja a problémát). Eddig 170-en haltak meg meg (az áldozatok főként idős emberek), de közel hetvenen fel is épültek. Európában egyelőre nyolc diagnosztizált eset van, három Franciaországban, négy Németországban, egy Finnországban. Amerikában hat esetről tudnak. A fertőzöttek és az áldozatok száma gyorsan változik, a Johns Hopkins Egyetem által készített online térképen pontosan nyomon lehet követni, hol tart a nemzetközi járványügyi helyzet. Mindenesetre Peter Piot mikrobiológus szerint elképzelhető, hogy egymillió ember is megfertőződik majd, és ez – a jelenlegi halálozási arányt figyelembe véve – 10-20 ezer halálos áldozatot is jelenthet.

Mi a magyar valóság?

Vuhanban négy magyar állampolgár él: állítólag mindannyian jól vannak. Itthon tartózkodó magyar fertőzöttről – annak ellenére, hogy a fake news-gyártók jó érzékkel ráharaptak a témára, ilyesminek ugrottam be én is - egyelőre nem tudni. A Liszt Ferenc repülőtér már megkezdte a kézfertőtlenítő szerek és törlőkendők kihelyezését, megsokszorozta a takarításokat, és táblákat helyezett ki higiéniai figyelmeztetésekkel: a vezetés pedig készen áll egy esetleges rendkívüli óvintézkedés-sorozat bevezetésére (fertőzésgyanús utasok elkülönítése, karantén). A magyar kórházak szintén felkészültek a páciensek fogadására. Eddig két esetben merült fel a gyanú, de végül kizárták a betegséget, és úgy néz ki, a Sanghai Airlines járatával érkező lázas pilóta sem koronavírusos. Mindenesetre több száz kínai mondta le magyarországi utazását, a járvány kitörése előtt érkezők közül pedig sokan nem térnek haza.

Forrás:

Hogyan lehet megelőzni?

Jelentősen csökken a fertőzés veszélye az alábbi szabályok betartásával: gyakori szappanos kézmosás, zsebkendő használata, a lázas emberekkel való kapcsolat elkerülése, nyers állati eredetű élelmiszerek kiiktatása, tünetek esetén pedig haladéktalanul menjünk orvoshoz. Utazáskor ajánlott szájmaszk viselése is. Mivel a vírusnak élő szervezetre van szüksége a szaporodáshoz, úgy tűnik, a Kínából érkező csomagok, élelmiszerek nem jelentenek közvetlen veszélyt.

A vírus hatása a gazdaságra

A koronavírusnak egészen biztosan lesz, sőt már van hatása a gazdaságra, elsősorban a vírustól való félelem miatt. Az utazási kedv jelentősen megcsappant, illetve jelentős hiány alakulhat majd ki bizonyos gyógyszerekből. Az emberek minden bizonnyal kevesebbet járnak szórakozni, kevesebbet fogyasztanak, leállhatnak gyárak, munkahelyek. A kínai gazdaság ma sokkal beágyazottabb a világgazdaságba, mint korábban, így a koronavírusnak komoly globális gazdasági következményei lehetnek. Nagyon sok múlik persze azon, mikor sikerül a járványt megállítani. Reméljük: minél előbb.