Forrás:

Míg a sorozat kifejezett hangsúlyt fektet rá, hogy a szolgálónyáknak van saját nevük, melyet egymás között használnak is, addig a könyvben sosem derül fény Offred valódi nevére. A regényben a June név egyszetlen egyszer bukkan fel egy párbeszédben, a sorozatkészítők valószínűleg ezért döntöttek mellette. Atwood később azt nyilatkozta, hogy nem akarja, hogy az Offred neve June legyen, de különösebb problémája sincs vele.

 

Forrás:

Moira nem színesbőrű a könyvben. Atwood regénye még a sorozatnál is kegyetlenebb, Gileád minden bűnét még átlengi a rasszizmus szelleme is, ez az, amit a sorozatban már nem mertek, és nem is akartak bevállalni. 

 

Forrás:

Emily szexuális irányultságáról egy szó sem esik a könyvben. Ő a következő karakter, akinek történetét megváltoztatták a sorozat kedvéért. Ha a sztori hű maradt volna a regényhez, Alexis Bledelnek negyed ennyi szerepe sem lett volna, de maga Atwood is azt nyilatkozta, hogy ezek a változtatások újabb löketet adtak a sztorinak, és még modernebbé tették A szolgálólány meséjét.

 

Forrás:

Az élelmiszerbolt tette leginkább próbára a készítőket. Mivel a szolgálólányok nem olvashatnak, minden áricikket kis piktogramokkal kellett ellátni. Ez külön grafikus csapat dolgozott, akik több száz különböző címkét készítettek.

 

Forrás:

Egyben ez volt a legfelkavaróbb helyszín. Az első évad után kiderült, hogy szupermarket vágta leginkább arcul a nézőket, ez ugyanis minden elemében hasonlított bármelyik mai áruházra. A szupermarket az, ami igazán rávilágít, hogy Gileád nem is áll olyan távol attól a helytől, ahol mind élünk.

 

Forrás:

A szolgálólányok ruhája több okból is piros. Szimbolikusan a termékenységet (vérzést) jeleníti meg, na és persze elég feltűnő, ha valaki a menekülés mellett döntene.

 

Forrás:

De a feleségek ruhája is szimbolikus, ők viselik a tisztaság, és Szűz Mária színét.

 

Forrás: Elisabeth Moss szereti a szolgálólányok egyenruháját. Egyrészt nagyon kényelmesnek találta, másrészt sokat segített neki, hogy hiteles legyen a szerepében, egy ilyen köpenyben ugyanis az ember másképp mozog, mintha egy farmerben lenne.

Forrás:

A parancsnok és Serena sokkal fiatalabb a sorozatban, mint a könyvben. A hasonló kor miatt viszont a karakterek sokkal közelebb kerülhettek egymáshoz, valamint a feszültségek is ütősebbek.

 

Forrás:

Fred és a Serena műkincstolvajok. Házukban érdemes figyelni az apró részetekre, itt-ott ugyanis feltűnik néhány művészeti műremek, mondjuk egy Monet... 

Forrás:

A szolgálólány meséje Margaret Atwood azonos című díjnyertes regénye alapján készült, melyet 1986-ban adtak ki. A könyv történetét egy korábbi, 1990-es filmben már feldolgozták, bizonyos tekintetben a sorozat így inkább remake-nek nevezhető.

 

Forrás:

Atwood nem véletlenül választotta Amerikát. Az írónő kanadai, történetét mégis az Egyesült Államokban álmodta meg, ugyanis Kanada szerinte nem lett volna hiteles, mint egy szélsőséges totalitárius rezsim. Kanada történelmileg az a hely, ahová az emberek mindig menekülhettek, így nem véletlenül kapta Atwood könyvében is ezt a szerepet.

 

Forrás:

Ennek ellenére a sorozatot Kanadában forgatták.