6 alak a magyar történelemből, aki a Trónok harcában is szerepelhetne
Közöttük nem nehéz párhuzamot találni, merthogy mindketten köztiszteletben álló család fejei és mindkettőjüket ígérete ellenére végezteti ki a király.
Hunyadi László (1431–1457), Hunyadi János kormányzó elsőszülött fia és Mátyás bátyja legendás figurája a magyar történelemnek, tragédiájából Erkel Ferenc írt operát. A főúri birtokokkal rendelkező, a nándorfehérvári győzelem után óriási népszerűségnek örvendő Hunyadi család élén László és hívei egyfajta ellenzéki álláspontot képviseltek V. László királlyal szemben. A feszültség addig fokozódott, amíg meg nem ölték a királypárti Cillei Urlikot. A király esküvel ígérte, hogy az incidens büntetlen marad, majd meghívta Lászlót és öccsét, a gyerek Mátyást Budára, ahol pikkpakk börtönbe zárta őket. Lászlót 1457-ben Budán, a Szent György téren fejezték le. A legenda úgy tartja, hogy a hóhér háromszor sújtott le a nyakára a pallosával, de Hunyadi életben maradt. A hagyomány szerint ha ez történik, a királynak meg kell kegyelmeznie, de V. László megparancsolta, hogy negyedszerre is sújtsanak le rá.
A Trónok harcában Eddard a Stark család feje, aki rájön, hogy Joffrey király az anyja, Cersei Lannister és az ő ikertestvére vérfertőző kapcsolatából született, tehát nem neki kéne a királynak lennie, hanem az elhunyt Robert Baratheon öccsét, Stannist illeti meg a trón. Amikor ezzel szembesíti Cerseit, az lefogatja őt és két lányát, Sansát és Aryát, majd felségárulásért halálra ítélik Nedet. Ned ígéretet kap, hogy ha beismeri tettét, akkor száműzetésben élhet tovább. A király segítője félti a lányait, ezért úgy dönt, hogy beismerő vallomást tesz. Joffrey király a korábbi ígéret ellenére lefejezteti Nedet, és a lányoknak végig kell nézniük a kivégzést.
A magyar történelemnek is létezik olyan alakja, aki nő létére egy hadsereg élére állt és vívta ki ezzel az utókor elismerését.
Szentgyörgyi Cecília 1428-ban férje, Rozgonyi István ispán segítségére sietett, amikor a törökök a fegyverszünetet megszegve megtámadták a Galambóc várára (képünkön balra) törő magyar sereget. A katonák között ott volt Zsigmond magyar király is. A galambóci csata török győzelemmel zárult (és ezután egész Szerbia és Bosznia területe török kézre került) de Rozgonyi Cicelle a maga által odavezényelt hajókkal ki tudta menteni a királyt és a férjét is. Arany János balladát írt róla. Cicelle figuráját nem nehéz összevetni Daenerysével, aki a Trónok harca cselekményében számtalan alkalommal adta bizonyságát hadvezéri kvalitásainak.
A pálos szerzetesből az ország szürke eminenciásává lett Fráter György (1482–1551) a Kisujjhoz hasonlóan nem egy urat szolgált, de hát Magyarországnak akkoriban nem is egy ura volt. Egyszerre igyekezett a kiskorú János Zsigmond mellett szolgáló főkapitányként Szulejmán szultán bizalmát elnyerni és titokban kiűzetni a törököket a Habsburgokkal, amivel a magyar királyt is megfosztotta a pozíciójától. Közben a legtöbb magas szintű döntés hozzá volt köthető, például ő rendezte el János Zsigmond szülei (I. János magyar király és Izabella lengyel hercegnő) házasságát. Mi volt a célja, a hatalom? Vagy az, hogy amennyire lehet, egyben tartsa a hazát? Ha ez utóbbi igaz, talán inkább Lord Varysszel kellene összevetnünk, akinek mindig valami magasabb szempont lebeg a szeme előtt az aktuális uralkodónál. Amiért Kisujj jutott eszünkbe Fráter Györgyről, az a halála: amikor Ferdinánd király katonai kormányzója, Giambattista Castaldo gyanítani kezdte, hogy György a törökök kezére akarja átjátszani Erdélyt, odaküldte az embereit a barát alvinci kastélyába, akik késekkel, pisztolyokkal végeztek vele. A merénylők az áldozat levágott fülével bizonyították, hogy György tényleg meghalt. Ezután a személyzet elmenekült, és így Fráter György teste hetven napon át temetetlenül hevert a saját kastélyában.
Luxemburgi Zsigmond király lánya (1409–1442) legalább annyira szeretett volna királynő lenni, mint Margaery Tyrell. 12 évesen hozzáadták a nála kétszer idősebb V. (Habsburg) Albert osztrák herceghez. Mivel akkor még sem apjának, sem neki nem született fia, ő számított a törvényes trónörökösnek, és 1439-ben, Albert halála után ő kezdett uralkodni. Eközben a magyar rendek követelték, hogy menjen újra férjhez, Erzsébet pedig eljegyezte magát a nála 15 évvel fiatalabb, 16 éves Ulászló lengyel királlyal. Ezután született meg fia, V. (Utószülött) László, még előző férjétől, és innentől az ő nevében uralkodott. A továbbiakban volt minden, a Szent Korona ellopatásától kezdve az exvőlegénnyel való háborúskodáson át egészen a békekötésig, amikor is Ulászlóhoz végül a lányát, Anna hercegnőt ígérte hozzá (de ebből sem lett semmi, mert a király korán meghalt), a másik lányát, Erzsébetet pedig Ulászló öccséhez, Jagelló Kázmérhoz.
Margaery Tyrell pedig hozzáment három Baratheonhoz is, szóval egy kis hatalomvágyból származó elrendezett házasságért és intrikázásért ő se ment a szomszédba.
Naná, hiszen mindketten különösen kegyetlen kínzási módszereiről híresek amellett, hogy mindkét figura egyaránt remek hadvezér és taktikus volt.
Vlad Țepeș (1431–1476) havasalföldi vajda elsősorban a román történelemben játszott komoly szerepet, de azért Magyarország néhány fontos alakjával is összeakasztotta a bajszát, például úgy tudni, maga Hunyadi János rendelte el, hogy meggyilkolják az apját.
Vlad karaktere valóságban még a szűzlányok vérével táplálkozó Drakula legendájánál is jóval színesebb, hogy finoman fogalmazzunk. Amikor 1456-ban Havasalföld trónjára lépett, alapos bosszút állt apja gyilkosain: a „főkolomposokat” karóba húzatta, a többieket pedig hosszan meneteltette és felépíttetett velük egy erődítményt, aki pedig ezután is életben maradt, azt felakasztatta. Rendszeresen kínozta foglyait testcsonkítással, nyúzatással is.
Mindezek ellenére 1460-ban szövetséget kötött Mátyás királlyal, és ezután a rá támadó Hamza basát, valamint kíséretét (állítólag tízezerre rúgó tömegről van szó) karóba húzatta. Majd megmérgezte a környékén található kutakat, hogy a közeledő török erősítés katonái ne tudjanak inni. Amikor a második sereg megérkezett és a katonák meglátták a karóerdőt, egyszerűen visszafordultak.
Szóval a nőket erőszakoló, Theont megkínzó és megcsonkító, szadista Ramsay emberére akadt Vlad fejedelem nagyon is valós személyében.
Ögödej volt a mongolok nagykánja a Magyarországot is letaroló tatárjárás idején. Dzsingisz kán harmadik és legkedvesebb fia volt, a történetírók karizmatikus, hedonista figuraként írták le, aki ugyanakkor hallgatott a hadvezéreire, ezért nagy népszerűségnek örvendett. Ögödej 1241-es halála vetett véget a tatár inváziónak Európában, miután a hódító hadvezérek visszavonultak az új kánválasztás céljából.
A lóra született, nyilazó, harcosnak nevelt tatárok evidens módon juthatnak eszünkbe, valahányszor a dothrakik felbukkannak a Trónok harca képernyőjén, és maga George R. R. Martin is elismeri, hogy a mongolok és a hunok szolgáltak a dothraki nép legfőbb inspirációjául.