Forrás: A lehető legpocsékabb kérdés, amit feltehetnek neked, miután mereven a képedbe vagy még inkább a képernyődre meredtek. Amikor egy kollégád teszi fel a kérdést, még csak elütöd valahogy a dolgot, de amikor a főnököd, a hideg is kiráz!

Forrás: Köszi nem, nem akarlak bármikor hívni! Főleg nem munkaidőn kívül, azt megtartanám magamnak, ha nem baj!

Forrás: És mi nem az? Ne már, miért kell mindent felcímkézni? Anélkül is megcsinálom, hogy ilyen szövegekkel nyomasztanál!

Forrás: O-ó! Ez a kérdés sosem jó előjel. Emögött mindig valami nyűgös, kényes téma bújik meg, amihez semmi kedvünk.

Forrás: Mindenképpen. Odateszem a többi halaszthatalan feladat mellé...

Forrás: Úgy, hogy eszemben sem volt bejelölni téged, hogy lásd, mit csinálok a szabadidőmben.

Forrás: De, baromira bánnám! A hétvége nevében is benne van, hogy vége van, és ez az én olvasatomban a munkára is vonatkozik.

Forrás: Akkor mi a fenét keresel még a munkahelyeden? Mégis mi értelme van annak, hogy látványosan rosszul vagy, és még a többieket is megfertőzheted???

Forrás: Naná! Nem akartam egy perccel sem korábban elindulni, hátha ma is lekésem a buszt...

Forrás: Mindenképpen, és még évekig toljuk magunk előtt, mint megoldandó problémát!

Forrás: Mondd csak, bár én még sosem kértem tőled semmit, a tieiddel viszont lassan Dunát lehetne rekeszteni.

Forrás: Hát, ez bizony nem valami hálás feladat: mindig mindenkinek eleget tenni... ez szinte lehetetlen. Úgyhogy köszi, de passzolok!