13 sztár gondolatai a mentális betegségükről
„Nem tartozom azon emberek közé, akik szeretik országnak-világnak szétkiabálni a személyes ügyeiket. De most, hogy nyilvánosságra került a bipoláris szindrómám, remélem, betegtársaim tudni fogják, hogy a probléma teljes mértékben kontrollálható. Remélem, ezzel hozzájárulhatok ahhoz, hogy eltávolítsuk róla a stigmát, és hogy azok, akiken elhatalmasodott a betegség, képesek lesznek segítséget kérni” – nyilatkozta az Oscar-díjas színésznő a 2010-es évek elején, aki ezt követően a bipoláris szindrómában szenvedők szószólója lett.
„Ezzel fejeztem ki a szégyenemet. Szégyelltem magam, a testem. Időnként annyira elhatalmasodtak rajtam az érzelmek, hogy tehetetlen voltam” – magyarázta még régebben Demi, hogy miért alakultak ki nála étkezési zavarok és az önvagdosás szokása a depressziója következtében. Az énekes–színésznő még dokumentumfilmet is készített a saját mentális problémáiról 'Beyond Silence' címmel. Korábban is többször járt rehabilitációs klinikákon, hogy kiszabaduljon a drogfüggőségből, és már évek óta tiszta volt, amikor 2018 nyarán közreadta Sober című dalát, amelyben nem rejtette véka alá, hogy visszaesett. Alig egy hónappal később túladagolással szállították kórházba, és azóta is rehabon van.
Adam Levine
A Maroon 5 frontembere ADHD-val, kóros figyelemzavarral küzd. „Amikor először diagnosztizáltak ADHD-val, nem lepődtem meg, mert a középsuliban nehezen tudtam koncentrálni. Most, felnőttként szerintem az emberek naponta észreveszik, hogy ADHD-m van. Amikor képtelen vagyok figyelni, akkor tényleg képtelen vagyok figyelni.”
(Az Instagram fotón a felesége éppen a 20. hétben jár, és Adam szerint ő is.)
Lisa Nicole Carson
A színésznőt leginkább a 90-es évek ikonikus tévésorozataiból lehet ismerni, amilyen az Ally McBeal vagy a Vészhelyzet. Ez nem véletlen, ugyanis 2015-ben felvállalta, hogy a bipoláris szindrómája miatt hagyott ki tíz évet a karrierje építéséből. „Az egy mítosz, hogy az afroamerikai nőknek erőseknek kell maradniuk. Nekünk is jogunk van gyengének lenni. Nekünk is jogunk van ahhoz, hogy néha szétessünk. A mentális egészségünket ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a fizikait” – biztatta egy esszéjében a fekete nőket, hogy ne szégyelljenek segítséget kérni, ha baj van.
„Gyerekként kapott el először pánikroham. Egy barátnőmnél voltam, és azt gondoltam, hogy ég a ház. Felhívtam anyukámat, aki hazavitt, és a következő három évben nem volt megállás – idézi fel élete egyik legnehezebb korszakát a színésznő. – Minden reggel megkérdeztem anyut, hogy milyen lesz a nap, és aztán fél perc múlva újra. Tudnom kellett, hogy senki se fog aznap meghalni, és semmi nem fog megváltozni.”
Winona Ryder
Winona A-listás filmsztárból bukott antihőssé változott, amikor 2001-ben letartóztatták áruházi lopásért. Később azt nyilatkozta, hogy ezalatt is klinikai depresszióban szenvedett. „Nincs annyi pénz, ami meggyógyítaná az összetörtség és zavarozottság érzését. Vannak jobb napok és vannak rosszabbak, és a depresszió olyasvalami, ami mindenhová elkísér” – magyarázta egy interjúban. A színésznő amúgy azon kevesek közé tartozik, akik már a 90-es években felvállalták betegségüket, és később azt mondta, hogy nem bánta meg. „Klisének hangzik, de tényleg rengeteg nő jött oda hozzám, és mondott ilyeneket, hogy 'nagyon sokat jelentett nekem'” – érvelt.
Jared Padalecki
A Szívek szállodája és az Odaát sztárját hidegzuhanyként érte, amikor megtudta, hogy depressziós.
„25 éves voltam, saját tévéműsorban szerepeltem. Kutyákat tartottam, akiket imádtam és egy csomó barátom volt, számtalan levelet kaptam a rajongóimtól, boldoggá tett a munkám, és valami mégsem stimmelt. Nem csak azokat az embereket sújhat a depresszió, akik képtelenek munkát találni vagy beilleszkedni a társadalomba” – osztotta meg a világgal a tapasztalatait Jared, aki most 36 éves és három gyereket nevel.
A modell–színésznő megjárta a poklot. Tizenévesként már modellkedett, és utólag úgy látja, túlhajtotta magát. „Összetörtem. Öngyilkos akartam lenni. Azt hittem, teljesen egyedül vagyok. Közben azt is tudtam, milyen szerencsés vagyok: csodálatos családom van, csodálatos barátaim, de minez nem számított. Azt akartam, hogy nyeljen el a világ” – emlékszik vissza Cara, aki gyerekkorától ADHD-ban is szenved.
A történelem egyik legismertebb írónője többek közt arról is híres, hogy ifjúsági irodalmi eszközökkel tudta szemléltetni a depressziót. A dementorok éppen ezért felbecsülhetetlen értékű szereplői a Harry Potter-regénysorozatnak. Egyúttal az írónő depressziója egyike volt az okoknak, amiért egyáltalán írni kezdett. „Soha nem szégyelltem, hogy depressziós voltam. Soha. Mi van ezen szégyellnivaló? Nagyon kemény időszakon mentem keresztül, és ugyancsak büszke vagyok, hogy kijöttem belőle” – nyilatkozta egyszer.
Kristen Bell
A színésznő fölöttébb érzékletesen írta le a depresszióját 2016-ban. „Számomra a depresszió nem szomorúság. Nem arról van szó, hogy az embernek rossz napja lenne vagy szüksége lenne egy ölelésre. A depresszió tökéletes elszigeteltség és magány. Minden képességemtől megfosztott, és elzárta a mentális életem körforgását. Értéktelennek éreztem magam, haszontalannak, csődnek. Most, hogy már segítséget kértem, látom, hogy tévesek voltak ezek a gondolatok.”
„Életem nagy részében azt hajtogattam: jól vagyok” – emlékszik vissza a herceg, aki szerint édesanyja elvesztésének nagy szerepe volt abban, hogy mentális problémái voltak. ”12 éves voltam, és a következő húsz évre elzártam magam az érzelmeimtől – nyilatkozta a Telegraphnak. – Úgy dolgoztam fel a történteket, hogy a homokba dugtam a fejem és még gondolni se voltam hajlandó az anyukámra, mert úgy voltam vele, hogy az nem segítene.” Aztán Harry is eljutott arra a pontra, amikor tudta, hogy segítséget kell kérnie. „Most már képes vagyok komolyan venni a munkámat és a magánéletemet, és mindent beleadni olyan dolgokba, amik tényleg megváltoztathatják a világot” – tette hozzá.
Carrie Fisher
A 2016 karácsonyán elhunyt színésznő bipoláris szindrómájával küszködve fordult a drogokhoz. „Azt hittem, egyszerűen drogfüggő vagyok, csak egyike azoknak, akik képtelenek kordában tartani a drog iránti vágyukat. És ez így is volt. De közben kiderült, hogy súlyos mániás depresszióval küzdök [ez a bipoláris szindróma korábbi pszichiátriai megnevezése – a szerk.]. Amit nem lehet csak úgy kikapcsolni. Nem múlik el. Nagyon fájdalmas. Durva. Mintha égnének a csontjaid” – mondta annak idején szegény Carrie.