8 könyv, amitől nem jut eszedbe elővenni a telefonod
A Tamás bátya kunyhója sem volt egy fáklyásmenet, abban is bőven esik szó a 19. századi déli államokbeli rabszolgatartók kegyetlenkedéseiről, anyák és gyermekeik erőszakos szétválasztásáról, éhezésről, szökésről, bujkálásról. A Pulitzer-díjjal és még számtalan elismeréssel jutalmazott A földalatti vasútból azonban hiányzik a melodramatikus máz: ebben a georgiai rabszolgák embertelen körülmények közt küzdenek az életükért és a nők biztosak lehetnek benne, hogy amint betöltik a 13-at, valaki (tulajdonos vagy rabszolga, esetleg mindkettő) használni kezdi majd a testüket. Mégis létezik egy titkos szökési útvonal, és így a regény azt is bemutathatja, mi történik utána, hogyan él tovább, aki már felszabadult és hogyan dolgozza fel a borzalmas traumákat.
Fordította Gy. Horváth László, 21. Század Kiadó, 2017
Mikecs Anna: Altató – Gerlóczy Márton regénye
Micsoda család! És micsoda családtörténet! Hát hogyne írná meg az, akinek maga Áprily Lajos volt a dédnagyapja? És akinek a nagymamája, sőt, a dédnagymamája is naplót vezetett? Gerlóczy Márton kisimította, rendszerezte és irodalmi szöveggé formálta a régi leveleket, feljegyzéseket – és Mikecs Anna nevében megírta a megírhatatlant.
Scolar Kiadó, 2017
Ahmet Ümit: Dervis kapu
A két szálon futó történelmi regény egyben thriller is. A kortárs török irodalom nagy alakja, Ahmet Ümit a szúfi dervisek világába repíti vissza olvasóit a gyermekkorában eltűnt apja után nyomozó, Londonban élő fiatal nő, Karen figuráján keresztül. Korunk Törökországát és a középkori Anatóliát is megismerheted ebből a fordulatos, izgalmas könyvből.
Fordította Varga Csaba Béla, Trivium Kiadó, 2017
Képtelenek vagyunk kihagyni ebből az összeállításból az utóbbi évek egyik legfontosabb instant klasszikusát. Hőse, a 13 éves Theo egy múzeumi terrortámadásban elveszti az édesanyját, ám ezzel egy időben valahogy hozzá kerül egy 17. századi miniatűr festmény, amely egy pintyet (valójában tengelicét) ábrázol. Pontosan tisztában van vele, hogy ha bárki tudomást szerez erről, akkor sose mossa le magáról a műkincsrablás vádját, ezért a következő, a regény cselekményét alkotó évek azzal telnek, hogy Theo mindenféle kreatív rejtekhelyet keres a képnek, amely egyre inkább lerázhatatlan, démoni teherré válik a fejében. A filmváltozat 2019-ben várható; Nicole Kidman és Luke Wilson is felbukkan majd benne.
Fordította Kada Júlia, Park, 2016
Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?
A Batthyány nevet Magyarországon mindenki ismeri, sokan azzal is tisztában vannak, hogy az egykor nagy hatalmú grófi, illetve hercegi családnak ma is számtalan leszármazottja él szerte a világban. Egyikük, az 1973-as születésű Sacha újságíróként élt Zürichben; egy szép napon egy kollégája figyelemre méltó újságcikket csúsztatott elé. Ebből kiderül, hogy a férfi egyik rokona, akit ő Margit néniként ismert, 1945 márciusában bált rendezett rohonci kastélyában, amelynek egy pontján a jelenlevő vendégek (köztük jó néhány SS-tiszt) 180 zsidó munkaszolgálatost lőttek agyon, majd folytatták a bálozást, mintha mi sem történt volna. Sacha nyomozni kezd, eljut az ominózus kastély területére, Argentínába, Szibériába, ahol a nagyapja tíz éven át élt a Gulagon és persze a nagyszülei magyarországi kúriájába is. Közben végig a címben olvasható kérdés mocorog a fejében. Felelős ő késői leszármazottként az agyonhallgatott bűnökért? Márpedig ez mindannyiunk számára érvényes kérdés, akiknek a felmenői a második világháborúban és az azt követő években éltek.
Fordította Blaschtik Éva, Helikon, 2016
Erdély, és közelebbről Kolozsvár agóniáját meséli el a regény négy főszereplője: a széki néni, a rózsanemesítéssel megszállottan foglalkozó tudós, a tizenéves cselédlány és a börtönben megkínzott, üldözött apáca. Ki-ki a maga ékes erdélyi tájszólásában. Bő hatszáz oldalon követhetjük végig, ahogy megveti a lábát a diktatúra, ahogy fokozatosan felszámolják az évszázados, semmihez sem hasonlítható hóstáti közösségeket. Kötelező olvasmány.
Jelenkor, 2017
Pan-Dji: Vádirat
A Szentjánosbogár álnéven író szerző (ezt jelenti koreai nyelven a pandji)
a mai napig a diktatúra foglya. Dél Koreába kicsempészett novelláiban sorstársainak elképesztő életébe nyerhetünk betekintést. A megrendítő történetek bemutatják 27 millió ember mindennapjait – ők valóban így élnek és így halnak a 21. század szigorúan őrzött totalitárius rendszerében.
Fordította Lengyel Miklós, Libri, 2018
Per Olov Enquist: Példázatok könyve – Szerelmes regény
Egy elhallgatott történetet olvashatunk, melyet az író évtizedeken át hordozott magában – ki ne lenne kíváncsi rá? S aki feltárja élete korai, meghatározó élményét, a svéd irodalom egyik élő klasszikusa – hát ne lennénk kíváncsiak rá? S a történet nem szól másról, mint egy 15 éves fiú és egy 51 éves nő katartikus, életre szóló találkozásáról: hogy ne lennénk kíváncsiak rá?
Fordította Kúnos László, Magvető Kiadó, 2017