Forrás: # Munka közben igyekszem redukálni a magánéleti ügyek intézését Persze néha ez elkerülhetetlen, hiszen a legtöbb ügy elintézése napközben lehetséges. De próbálok az idő nagy részében a munkámra koncentrálni, hogy minél előbb végezzek vele, és indulhassak haza.

Forrás: # Amikor nyaralok, akkor azt teljes értékűen teszem Nem szeretek munkát magammal vinni, persze ez nem azt jelenti, hogy vész esetén ne lehetne elérni telefonon, de mindig úgy intézem a dolgaimat, hogy a pihenésem kezdetére már mindent magam mögött tudjak, ami munkahelyi kötelezettség. Máskülönben az egész nyaralás azzal telik, hogy izgulok, minden rendben van-e az adott dologgal.  

Forrás: # Nem durrogok egész este, ha aznap valami rosszul sikerült a munkahelyemen Szinte minden nap hazaérve megkérdezzük egymástól, hogy milyen volt a nap, kivel mi történt a munkahelyen. Ha valami rossz esemény volt, ami miatt feszültek vagyunk vagy bosszankodunk, akkor azt is elmondjuk egymásnak, meghallgatjuk a másik rossz dolgait is. És persze ellátjuk egymást kisebb tanácsokkal, de legalábbis támogatjuk, hogy túllendüljön a nehézségen. Ha kell, ki is mozdulunk, hogy kiszellőztessem a fejemet: a lényeg, hogy a nap hátralevő része ne teljen negatív hangulatban.  

Forrás: # Ha beteg vagyok, nem dolgozom – tényleg nemTudom magamról, hogy úgy nem vagyok képes 100 százalékot nyújtani, és ha betegen dolgoznék – akár otthonról is –, nem hagynék magamnak elég időt a gyógyulásra, regenerálódásra. Annak pedig egy még hosszabb betegség lenne a következménye. Ez pedig senkinek sem jó.

Forrás: # Nem dolgozom az ágybólVagyis nem viszem magammal a laptopomat a hálószobába. Végtelenül fontos hely az otthonunkban a hálószoba: oda vonulunk el pihenni, feltöltődni, és persze egymással foglalkozni. Közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy még TV sem kerülhet be soha ebbe a szobába, így a telefonunkon kívül semmilyen más kütyüt nem viszünk magunkkal a férjemmel. És arról is próbálunk szép fokozatosan leszokni.

Forrás: # Soha nem lenne számomra fontosabb egy munka, mint a családomNagyon jó érzés, hogy olyan munkám van, amit szeretek is csinálni, és amelynek révén igazán megvalósíthatom önmagamat, de bármennyire is jó legyen a foglalkozás, amit űzök, a családomnál sosem lesz semmi fontosabb. Így, ha bármi van, őket sorolom előre, és ez akkor is így lenne, ha esetleg fel kéne adnom a munkámat miattuk. Rendkívül fontosnak érzem, hogy ezt már az elején sikerült megfogalmaznom magamnak, ugyanis így egyetlen percig sem hezitálnék, ha választás elé kerülnék. Hiszen már réges-rég meghoztam a döntést: munkából számos lehetőség vár, de család csak egy van.