A terhességem alatt annyi mindennel riogattak - És elfeledkeztek a legfontosabbról
Egy amerikai blogger írása arról, hogy mi vár _valójában_ egy nőre, amikor anyává válik.
Jenny Studenroth Gerson, egy esküvői és életmódblog szerzője olyan blogbejegyzést tett közzé a friss anya szemszögéből, amelyen mi is mélyen elgondolkoztunk. Íme:
Amikor terhes voltam, csupa „figyelmeztetést” kaptam. 10 hónapon keresztül (mert lássuk be, a terhesség 10 hónapig tart, nem 9-ig) halálra rémülve járkáltam a világban. Minden szögből jöttek a figyelmeztetések: a pénztárnál, sorbanállás közben vagy amikor épp vettem fel a cipőmet kifelé menet a jógastúdióból. Lépten-nyomon óva intettek attól, ami vár rám: mindennapos vendégek voltak az olyan rémképek, mint a szülés gyötrelmes, bénító fájdalma vagy hogy csak önmagam árnyéka leszek, miután életet adtam a kislányomnak. Úgy éreztem magam ilyenkor, mint egy fegyenc a halálsoron; próbáltam magam rákényszeríteni valamicske fényűzésre annak ellenére, hogy egyre nagyobb voltam és egyre kényelmetlenebbül éreztem magam. Hiszen amint körbekérdeztem, azonnal kiderült, hogy az apró, mindennapos örömeimnek záros határidőn belül vége szakad.
„Most élvezd ki a férjedet – nemsokára minden energiádat felemészti a baba, egy percet sem fogtok tudni kettesben tölteni!”, „Fektess be egy cuki egyberuhába jövő nyáron – már sosem lesz ugyanolyan a tested.” Ennél is rosszabbra figyelmeztetett egy orvosnőm, amikor kifejeztem aggodalmamat, hogy hogyan tudnék vonzó maradni a férjem szemében: „Most még vissza fogsz fogyni, de a második gyerek után... felejtsd el. Szerencsére addigra már olyan fáradt leszel, hogy nem is fog érdekelni az egész.”
A TÖRTÉNET KATTINTás után FOLYTATÓDIK!
huffingtonpost.com