Ezt teszik az antibiotikumok az agyaddal! 3+1 furcsa tény

Az Éva magazin írása.

Az antibiotikumok bámulatos gyógyszerek, amelyek emberek millióinak az életét mentik meg, ugyanakkor használatuk nem úszható meg kisebb-nagyobb mellékhatások nélkül. Az egyik ilyen járulékos körülmény, hogy meghökkentő hatással vannak az emberi agyra.

1882-t írtak, amikor Robert Koch felfedezte, hogy a tuberkulózist baktérium okozza. Hamarosan szanatóriumokat hoztak létre, ahol elkülönítették a fertőző betegeket.

A TBC-s emberek gyakran levertek, a szanatóriumok pedig tipikusan csendes, komor helyek. 1951-ben a tudósok úgy döntöttek, hogy a tüdőgümőkór kezelésében kipróbálnak egy új antibiotikum-hatóanyagot, az isoniazidot. Nagy meglepetésükre a páciensek furcsán reagáltak a szerre: nevetgéltek és táncoltak a folyosókon. Így hát a kutatók egy szerencsés véletlennek köszönhetően felfedezték az első antidepresszánst.

Kiderült, hogy az isoniazid meggátolja a neurotranszmitterek, vagyis az olyan „hangulatfelelős” idegrendszeri ingerületátvivő anyagok lebomlását, mint az adrenalin, a szerotonin és a dopamin.

A nagy ricsajban egy időre el is feledkeztek arról, hogy az isoniazid egy antibiotikum, amely megváltoztatja az emberi szervezetben élő baktériumállomány összetételét. Néhány tudósban felmerült a gondolat, hogy összefüggés lehet a mikrobák jelenléte/hiánya és az agyműködés között. Ez az út vezetett a mai modern antidepresszánsok felfedezéséhez.

"How 'bout getting off these antibiotics", azaz "Mi lenne, ha lejönnék ezekről az antibiotikumokról" - énekli Alanis Morrisette a Thank You című dal első sorában.

A harmadik világ országaiban, ahol a fertőzések komoly járványokat okozhatnak, a várandós nőknek adott antibiotikumok növelik annak az esélyét, hogy az újszülöttek ideális testsúllyal jöjjenek a világra. Ezzel szemben, a fejlett országokban ugyanez a gyakorlat alacsony születési súlyt eredményezhet. Akkor hogy is van ez?

A legtöbb várandós nő nem tudja, hogy gyermekének több gént ad tovább, mint amennyi neki magának van. Az utódok ugyanis az édesanyjuk szervezetében található mikrobák génjeit is megkapják. Amikor az anya beteg lesz és antibiotikumot szed, az a bélrendszerében található hasznos baktériumflóra állapotát, összetételét is befolyásolja. A terhesség alatt bekövetkező fertőzések és antibiotikum-használat összefüggésben áll azzal, hogy az utódnál – gyermek-, illetve felnőttkorban – nagyobb eséllyel alakul ki skizofrénia, autizmus, szorongás, illetve depresszió.

Mielőtt még kiborulnánk ezen, ne feledjük, hogy az előbbiből nem feltétlenül következik az utóbbi, és hogy a várandósság alatt szedett antibiotikumok esetenként megmenthetik az anya és/vagy a magzat életét.

forrás: Pixabay

Életünk első ezer napja nagyon speciális időszak. Az immunrendszerünk például ekkor tanulja meg, hogy a bélcsatornánkban élő sok millió baktérium hasznos lakótárs, nem kell védekeznünk ellenük.

Jó, ha tudjuk: saját mikrobiomja (hasznos bélbaktérium-állománya) segíti a csecsemő, majd pedig a kisgyermek agyát abban, hogy normálisan fejlődjön. Ha ebben a korai alkalmazkodási időszakban antibiotikum kerül a szervezetbe, a gyógyszer azokat a baktériumokat is elpusztítja, amelyeknek a támogatására pedig szükségünk lenne.

Azok a gyermekek, akik életük első három évében antibiotikum-kezelésben részesülnek, kevésbé változatos bélbaktérium-állománnyal rendelkeznek majd, és felnőve nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak, illetve szenvednek gyulladásos bélbetegségben. Ha a gyerekednek valóban szüksége van antibiotikumra, ne vond meg tőle, ám tegyél meg mindent azért, hogy ez a korai „tréningidőszak” teljen annyira gyógyszermentesen, amennyire csak lehet.

1945 óta az orvosok számos olyan esetet jegyeztek fel, amikor penicillin-használat következtében a pácienseknél valamilyen „rendszerzavar” lépett fel. A tünetek listája meglehetősen hosszú, kezdve a szorongással, a letargián, a beszédzavaron, a görcsökön és a rohamokon át egészen a kómás állapotig. A szakemberek az utóbbi időben több olyan szituációt is dokumentáltak, amikor más antibiotikumok hatására – különösen időseknél – komolyan károsodtak bizonyos agyi funkciók. Jó hír, hogy miután az antibiotikum kiürült a szervezetből, a fenti tünetek rendszerint gyorsan elmúlnak.

A fenti példák is jól mutatják, hogy a bélbaktériumaink hatással vannak agyunk működésére, illetve hogy a nagyon is érzékeny bél-agy kapcsolatot könnyen megzavarhatják a szervezetünkbe kerülő antibiotikumok. Ezt a tényt is érdemes figyelembe venned, amikor legközelebb elkapsz valamilyen baktériumfertőzést és azt kezelni szeretnéd.

Forrás: Psychology Today

Hoppá! Jó tudni, hogy ilyen mellékhatással is járhatnak a gyógyszerek (de az antibiotikumok nincsenek köztük.)

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!