Férfinak adta ki magát, hogy összeházasodhasson a szerelmével
Spanyolországban 2005-ben legalizálták az egyneműek házasságát (nemzetközi összehasonlításban viszonylag korán), de Marcela García Ibeas és Elisa Sánches Loriga már 1901-ben kimondták az igent. A boldogságuk sajnos nem tartott sokáig. Az ÉVA magazin írása.
Marcela és Elisa a tanítóképző főiskolán ismerkedett meg A Coruñában, és a barátságukból hamarosan szerelem lett. Ezt nem is tudták titkolni a közvetlen környezetük előtt, ezért Marcelát szülei a botránytól tarva Madridba küldték. Itt fejezte be a tanulmányait, míg Elisa a kisvárosban maradt.
Elisa helyettesítő tanár lett egy A Coruña megyei falu plébániai iskolájában. Egy közeli, Calo nevű faluban pedig Marcela dolgozott felügyelőtanárként. A páros együtt élt Calóban, majd 1889-ben Marcelának el kellett költöznie Dumbríába, hogy ott adjon órákat. Elisa egy darabig Calóban maradt, majd ő is a kisvárosba költözött.
1901-ben Elisa férfiruhákban kezdett megjelenni és Mario néven mutatkozott be. Ki is talált magának egy élettörténetet, amelyet egy korábban hajótörésben elhunyt unokatestvérének történetére alapozott. Azt is mesélte magáról, hogy a gyerekkorát Londonban töltötte és apja ateista volt. Ezért egy plébános megkeresztelte őt, keresztlevelet állított ki számára férfinéven, majd 1901 júniusában összeadta a párt.