Megdőlt, amit eddig biztosnak hittünk a szobanövényekről

1989-ben a National Aeronautics and Space Administration (vagy ahogy mindenki ismeri: NASA) egy érdekes tanulmányt publikált, amely szerint a szobanövények tisztítják a beltéri levegőt. Kutatási eredményeik szerint az olyan kedvelt beltéri növények, mint a szobai futóka és a fikusz megkötik a szén-dioxidot és oxigént szabadíthatnak fel a fotoszintézis révén, emellett pedig kivonják a levegőből az olyan mérgező, illékony szerves vegyületeket (VOC), mint például a benzol, a formaldehid és a triklór-etilén.

VOC szabadulnak fel például a falfestékekből, alkoholos filcekből, körömlakklemosókból, de akár parfümökben és illóolajokban is lehetnek. Beltéren sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen, mint a szabadban, és hosszan tartó belélegzésük fejfájást, irritációt, sőt akár daganatos betegségeket is okozhat. Érthető tehát, hogy jó hírt jelentett a NASA 1989-es „Clean Air Study” tanulmánya, melyet aztán több hasonló követett később. Nem is olyan régen, 2022-ben jelent meg például az Air Quality, Atmosphere & Health folyóiratban egy kutatás, amelynek eredménye szerint a beltéri cserepes növények csökkentik a zárt térben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét.

forrás: filiaolga / Envato

Rengeteg cserepes növénnyel kéne telezsúfolnunk egy szobát ahhoz, hogy valóban megtisztítsák a levegőt a káros anyagoktól.

A Philadelphiában található Drexel Egyetem kutatói azonban most némileg megcáfolták a korábbi tanulmányokat. Rávilágítottak, hogy a való életben található körülmények között a szobanövények légtisztító képessége meglehetősen csekély, szinte jelentéktelen. A NASA kutatása során ugyanis a kísérletben megfigyelt növényeket egy kisebb, zárt tartályba helyezték, amelybe aztán VOC-t fecskendeztek be, és több órán vagy napon keresztül vizsgálták, hogyan bomlik le. Egy szoba légtérfogata ennél viszont jóval nagyobb, ráadásul a levegő tartalma folyamatosan változik, hiszen szellőztetünk, főzéshez bekapcsoljuk az elszívót, illetve újabb és újabb anyagok jutnak a levegőbe, közel sem olyan zárt rendszerről van tehát szó, mint az eredeti tanulmányban.

A Drexel Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a szobanövények nem tudják felvenni a versenyt a szellőztetéssel vagy az épületek szellőztető rendszerével, legalábbis ha a levegőminőség javításáról van szó. Ahhoz ugyanis, hogy elérjük azt a levegőtisztítási hatékonyságot, amiről anno a NASA tanulmányában beszámoltak, négyzetméterenként legalább 10, de ha nagyon szmogos, szennyezett levegőről van szó, akár 1000 beltéri növényre is szükség lehet. Egy átlagos 20 négyzetméteres nappaliba tehát minimum 200 szobanövényt kéne bezsúfolni, ami képtelenség. Ha tehát javítani szeretnénk a lakásunk vagy irodánk levegőminőségét, jobban járunk egy légtisztító géppel.

Ennek ellenére természetesen senkit nem akarunk lebeszélni a szobanövényekről, hiszen ha a levegőtisztításban nem is jeleskednek, számos más téren igen:

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Az ÉVA Magazin írása.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!