Tényleg imádunk rettegni? A pszichológus elárulja, hogy a félelem miért lehet hasznos

De térjünk is vissza a félelem vizsgálatához! Az emberek többsége minden halloweeni szezonban horrorfilmeket néznek, kísértetházakba mennek, és mindenféle módon kiteszik magukat különböző libabőrös élményeknek. De persze sokan közülük - köztük én is - évszaktól függetlenül szeretik a jó horrorfilmeket. De miért tesszük ki magunkat a félelem megtapasztalásáért a sorozatgyilkosoknak és a démonoknak? Miért akarunk sokkot kapni és megrémülni egy olyan világban, amely már így is bőven elég félnivalót kínál?

Mint kiderült, valójában rengeteg pszichológiai és tudományos oka van annak, hogy miért is élvezzük a félelmet és a horrort. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy Halloween előtt feltárjuk, vajon miért vágyunk arra, hogy halálra rémüljünk ahelyett, hogy egyszerűen csak bepattintanánk egy romantikus vígjátékot lefekvés előtt.

A félelem örömöt válthat ki az agyunkban

Kiderült, hogy az agy kémiája állhat a középpontjában annak, hogy a félelem miért olyan vonzó néhány ember számára. A félelmet az amigdala kezeli, amely az agyunk érzelmi működéséért felelős része. Amikor félelmet érzünk, az amigdala stimulálja a hipotalamuszt, amely beindítja a szimpatikus idegrendszert és a mellékvesekéreg-rendszert, adrenalint és endorfint küldve a testünkbe. A szívverésünk ennek következtében szaporább lesz, hevesebben kezdünk lélegezni, több oxigént küldünk az agyunkba, a vérünkben megugrik a glükózszint, és általában erősebbnek és éberebbnek érezzük magunkat – egyesek szerint ettől érezzük igazán, hogy élünk.

A félelem nem minden fajtája egyforma, teljesen más ugyanis az a félelem, amit akkor érzünk, amikor a fenyegetés valós, és az, amikor tudjuk, hogy nem az.

„Van valami hihetetlenül izgalmas abban, hogy látunk valakit ősi módon viselkedni, mert ezek olyan gondolatok és érzések, amelyeket a legtöbb ember átélt már" – magyarázza Dr. Robi Ludwig pszichológus, majd így folytatja:

„Előfordulhat, hogy annyira dühös vagy valakire, hogy szívesen látnád, ahogy egy busz elé sétál, de ez az érzés nem tartós; a legtöbb esetben ez csupán egy fantázia arról, hogy egy pillanatra mindenhatónak érzed magad, nem pedig sebezhetőnek. De amikor igazi bűnügyi műsorokat nézzük, lehetővé teszi számunkra, hogy nagyon sötét érzelmeket és cselekedeteket nézzünk, amelyeket nem kell magunkénak éreznünk."

OK
OTV 24GH-5023C HD Ready Google TV Smart LED televízió

53999 Ft

59999 Ft

Megnézem

A horrorral és a félelemmel való foglalkozás egyfajta módja lehet olyan érzelmek feldolgozásának, amelyeket a mindennapi életünkben általában elfojtunk. Másrészt a negatív érzelmek elől való menekülésként is működhet.

„A félelem bezár a jelen pillanatba. Eltereli a figyelmünket az életünkben esetleg felmerülő egyéb elfoglaltságokról, különösen, ha az szórakozás céljából történik" - mondja Dr. Ludwig, majd így hozzáteszi:

„Egy jó kis ijedtség néha még ki is szakíthat minket a depressziós érzésből. A félelem egzisztenciális szinten is segíthet egyeseknek; semmi sem emlékeztethet arra, hogy az életünk mégsem olyan rossz, mint amikor a Fűrész című filmben egy áldozatot több órás kínzásnak vetnek alá.”

A félelem katartikus lehet

Őszintén szólva én magam is imádom a horrorfilmeket, ahogy a sorozatgyilkosokról és true crime sztorikról szóló műsorokat is imádom, mégis semmi nem hasonlítható azokhoz az élményekhez, amelyeket tinikoromban éltem át horrorfilmnézés terén.

Még mindig emlékszem azokra a reggelbe nyúló pizsamabulikra, ahol horrorfilmeket néztünk a barátokkal és mindannyian sikoltoztunk és viccelődtünk az abszurditásukon, miközben szellemek és démonok tépték szét a képernyőt.

Talán mindig volt egyfajta közösségi katarzis ezekben az élményekben, és furcsa módon manapság a horrorfilmek a gyerekkoromra emlékeztetnek, vagyis azokra az időkre, amikor az ijesztő filmek nézése egy társasági program volt sok finom étellel, rengeteg nevetéssel, jó értelemben vett sikítozással és olyan emlékekkel, amiket soha nem fogok elfelejteni.

Persze mindenki másképp éli meg a félelmet, de egy dolog egyértelmű: semmi baj nincs azokkal, akik a Ragyogást akarják bekapcsolni, majd szeánszot tartani egy elhagyatott kastélyban, mint ahogy azzal sincs semmi baj, aki inkább meghitten nézi a Hókuszpókuszt. Mindannyian csak emberek vagyunk, akik megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni az életből egy ijesztő világban, és néha úgy tűnik, hogy egy kis félelem – biztonságos keretek között - pontosan az, amire szükségünk van.

Ha pedig imádod a horrorfilmeket, akkor azonnal katt, ugyanis összeszedtük az elmúlt 25 év legjobb alkotásait a műfajban:

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!