Van, hogy borravaló helyett csokit, üdítőt adnak - Magyar női futárok meséltek munkájukról és vicces történeteikről

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a foodpanda sajtóhíre, amiből több érdekes statisztikára is fény derült. Például arra, hogy a cégnél a futárok fele ugyan 18-29 év közötti, de 100-ból egy futár 65 év feletti, vagy hogy a legtöbb futár minimum napi(!) 40 kilométert teker vagy vezet, de van, akinél a 100 km is összejön. A leggyorsabb foodpanda rendelés 3 perc alatt ért ki egy étteremtől a házig, a legtöbb címre kiszállító futár pedig 13.211 rendelést kézbesített csak 2021-ben.

Bár a futárok között ma még jóval több a férfi, mint a nő, Magyarországon a foodpanda több, mint 4000 futárpartnerének 16%-a nő, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ha kíváncsi vagy, számukra milyen ezt a munkát végezni, mit tapasztalnak a hétköznapokban, milyen szakadó esőben is biciklire pattanniuk, jó helyen jársz! Két foodpandás futár, Emma és Heni ugyanis elmesélték nekünk tapasztalataikat.

Futárként Budapesten

Emma egy éve kezdett biciklis futárként dolgozni az egyetemi tanulmányok mellett, és korábban még ő is csodálva nézte azokat, akik kerékpárral szállítják az ételeket télen-nyáron, akár a hegynek felfelé is. A bringázáshoz való hozzáállása aztán a COVID elején változott meg, eleinte még édesanyja biciklijén ismerkedett a várossal, majd később ruházott be sajátra. A cégnél kiválasztható, a város melyik zónájában szeretne dolgozni, így eleinte a pesti oldallal kezdte.

"Akkor kezdtem kacsintgatni Buda irányába, amikor már meguntam a pesti utcákat, már tudtam, mikor váltanak a lámpák a kereszteződésekben és valami “újdonságra” vágytam. Budán kevesebb a szmog, a futárközösség is nagyon összetartó, valamint a forgalom is kedvezőbb, úgy vettem észre, mintha az autósok is nyugodtabbak lennének. Az esőben biciklizésről is sokat tanultam az elmúlt időszakban, az elején egy térdig érő leopárdmintás esőkabáttal védekeztem, aztán fokozatosan rájöttem a praktikákra és beruháztam a legtutibb esőálló ruhákra. A zord időjárásban általában a bérezés kárpótol, a hideg hónapokban a cég által kiírt bónuszok, alapjáraton pedig a megemelkedett rendelésszám és a borravaló."

Valószínűleg sok diákban felmerül a kérdés, hogy mi lenne a legjobb diákmunka, ami rugalmas, de közben jól is lehet keresni vele. Emma 15 éves kora óta kipróbálta magát sok pozícióban, kezdve a bolti eladótól a takarításig, de a futárkodás sokat segített neki. Pláne, hogy egyéni vállalkozóként 25 ezer forint az adó diákként. "Érettségi után saját lábra tudtam állni, albérletbe költöztem és így mentem neki az egyetemi éveimnek, ez nem tudom, mennyire lett volna kivitelezhető a futárkodás nélkül." Arról nem is beszélve, hogy így a fizikai és szellemi lefáradást is egyensúlyban tudja tartani, hiszen egy végigült nap után jól is esik biciklire pattani.

És persze futárként aztán bőven akadtak vicces történetei is!

"Dohányboltba például rendszeresen elküldenek, arra hivatkozva, hogy ami náluk van, már bezárt, vagy egyáltalán nincs is. Hivatalosan dohányárut nem szállítunk, de 1-1 alkalommal segítettem a vásárlással. Volt olyan is, hogy evőeszközt kellett szerezzek egy megrendelőnek. Rugalmas vagyok és ezeknek a kéréseknek, ha tudok, eleget teszek, ezt általában sok borravalóval díjazzák. Sokszor tapasztalom viszont azt is, hogy az étteremnek szánt üzenetet a futárnak szóló rubrikába írják, és engem kérnek meg, hogy ne tegyek sajtot a hamburgerbe, vagy hagyjam ki a jeget az üdítőből, ezekkel már kevésbé tudok mit kezdeni. Nem ritka az sem, hogy a már előre, bankkártyával kifizetett megrendelések mellé odaírják, hogy csak nagy címlettel tudnak majd fizetni, ilyenkor megörülnek mikor szólok: már rendezve van.

De az igazi történetek a COVID és a lezárások idején történtek. Kijárási tilalom idején megtörtént, hogy ajánlatot adtak a futártáskámra, mivel az egyéni vállalkozó futároknak saját maguknak írt, munkába járási és munkavégzési engedélyével megnyílt a 8 óra utáni éjszakai élet az egyébként kihalt Budapesten. Másik eset, mikor valaki az éttermekről már lemondott, de bízva a gyorséttermi láncok mindig nyitvatartásában, megpróbált lemenni egy hamburgerért, de rádöbbent az ajtóban, hogy csak házhoz szállítással dolgoznak és ő maga nem lehet a futár. Tehát kénytelen kelletlen az ajtóban megrendelte az ebédjét, majd megvárta míg a futár “házhoz” szállítja. Bementem, átvettem, kivittem az ajtón, és a küszöb túloldalán átnyújtottam az éhes vevőnek. Ez volt a legyorsabb kiszállításom, 10 másodperc. Vannak ennél rosszabb címek is az Istenhegyi úton."

Emma a borravalókérdésről is mesélt nekünk egy kicsit, hiszen egészen megoszló, ki mennyit ad, vagy hogy ad-e egyáltalán.

"A borravaló kérdése érzékeny téma a futárok és megrendelők részéről. Hónap elején, a fizetésnap után érezhetően több a jatt, mind online és készpénzben. A havi bevételnek ez a kettő érték, az én tapasztalatom szerint 10-15%-át teszi ki. Sokszor szokták kérdezni, hogy az online borravalót megkapjuk-e, a válasz igen, régebben le lett vonva 27%, ez azóta megszűnt. Általánosságban elmondható, hogy egy napra vetítve a jatt értéke címenként 50-100 ft, de ez nagyon változó. Buda és Pest között is nagy különbség van, illetve a pesti kerületek között is. A készpénzes rendeléseknél rendszerint kerekítve kérnek vissza, néha előfordul, hogy egy ezrest kapok, de van amikor egész napra 500 ft alig jön össze. A leggyakoribb összeg 200 ft. Munka közben ebből a pénzből szoktam enni, inni. Van, hogy pénz helyett csokit, üdítőt adnak, de az is jól tud esni, amikor kinyitva az ajtót a megrendelő kiskedvence a nyakamba ugrik, a galériámban széles gyűjtemény van a négylábú házigazdákról."

Futárként Egerben

Heni Egerben dolgozik foodpanda futárként, futárkapitányként, korábban masszázsszalont üzemeltetett, most mezőgazdasággal is foglalkozik mellette. A rugalmas munkaidő és a pénzkereseti lehetőség miatt választotta a futárkodást, szerinte ezt nagyon jól össze lehet egyeztetni a többi munkával és a családdal töltött idővel is, és nem mellesleg az egészségnek is jót tesz, pláne, ha valaki biciklizik. "Meg tudjuk őrizni és erősíthetjük a kondíciót, javul az állóképesség, aki éppen a kerékpárt választja járműnek. Egy 10 órás műszakban akár 180-200 km-t is le lehet tekerni."

Heni esetében a borravaló a havi kereset 8-10%-át teszi ki, és úgy gondolja, a jatt nem jár, el sem várható, de persze jól esik neki, ha értékelik a munkáját. "Érezni lehet, hogy a fizetési időszakban a borravaló is magasabb, ami hó végére többnyire lecsökken. Nőként nem igazán tesznek különbséget, nem érzem, hogy több borravalót kapnék. Sokan valóban díjazzák a gyorsaságot, hiszen az ételek többnyire 30 perc alatt kiszállításra kerülnek a megrendelőhöz. Az időjárás is befolyásolja sokszor a borravaló alakulását, mert hóban, esőben, szélben, fagyban is el kell juttatni az ételt a megrendelőhöz. Ilyen esetekben mondják legtöbben, hogy minden elismerésük ilyen ítéletidőben motorral, biciklivel futárkodni."

Emlékezetes történetekből pedig nála sem volt hiány, szerencsére a pozitív több, mint a negatív.

"Elég sok vicces történetet tudnék mesélni. Imádom a gyerekeket és mindig meghatódom, mennyire kis őszinte, tiszta lelkek. Tavaly történt, hogy becsöngettem a megrendelőhöz, és egy 6 év körüli kislány nyitott ajtót hercegnő ruhában, hosszú, szőke parókában, koronával a fejecskéjén. Már ez is mosolyt csalt az arcomra. Sok ételt rendeltek, ezért megkérdeztem, tudna-e szólni valamelyik szülőjének, esetleg testvérének, mert féltem, hogy magára borítja a forró leveseket. A kislány határozottan közölte: -„Nincs itthon senki”. Kérdeztem, ki rendelte az ételt, erre azt válaszolta, hogy ő, mert ma nagy lakomát csap, ugyanis születésnapja van. Elnevettem magam, akkor már a kislány is, erre jött ki az anyuka és bocsánatot kért, éppen porszívózott és nem gondolta, hogy ilyen hamar ott lesz a megrendelés. Az anyukának elmeséltem a kislányával történt beszélgetésünket, ő is kacagott rajta.

Negatív történetek közül egyet emelnék ki, ami nyomott hagyott bennem. Nyár volt, körülbelül 35 fok, az éttermek zsúfolásig. Természetes, hogy ilyenkor csúsznak az éttermi partnerek. Ez esetben közel 30 percet vártam az ételre. A megrendelő az Almagyar-domb tetején lakott, 4 km-re az étteremtől. Aznap biciklivel dolgoztam. Odaértem a vevőhöz és köszönés nélkül annyit kérdezett: „Megkérdezhetném, mi tartott eddig? 10 perce hívtam az éttermet és azt mondták, hogy elindult a futár.” Ez nem esett jól, mivel látta, hogy biciklivel vagyok. Legtöbbször egyébként megértőek az emberek."

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!