Kapunyitási krízised van? Megmutatjuk, hogyan kezelheted!

A kapuzárási pánik kifejezést mindenki ismeri, de hallottál már az ellenkezőjéről? A kapunyitási pánik a nagybetűs Élettől való félelem, szorongás a túl sok lehetőségtől és a társadalom által generált megfelelési kényszertől. De van erre egyáltalán megoldás?

A szakirodalom quarter-life crisisnak, azaz életnegyedi krízisnek nevezi ezt a jelenséget. Nem véletlenül, hiszen a legtöbben, akik ebben szenvednek még csak a 20-as, 30-as éveikben járnak, ők az Y generáció. Az önálló életük, a munka-, és felelősségvállalás kifejezetten nehéz a szürke hétköznapok felismerésével, miközben egy csillogó "felnőtt világ" volt idáig a szemük előtt. A 21. század rohanó világában felkínálkozó temérdek lehetőségéből való választás egyáltalán nem egyszerű és sokszor von maga után félelmet és döntésképtelenséget. Ha csak a munkát nézzük rengeteg terület, pozíció közül kell megtalálni a hozzájuk legközelebb állót, miközben még önismeretük nagyon az elején jár. Ráadásul manapság a külföldi munkavégzés is reális opció lehet, amit nem mindenki láthat nagy kalandnak vagy tapasztalásnak. Ezzel nagyjából egy időben jön képbe a párválasztás és kinek milyen az igénye, a családalapítás gondolata is. Viszont manapság ez is nehezebben megy és egyre jobban tolódik ki az évek száma. Ez a nagy szabadságérzet mégis a sok mindenből kimaradás érzését vonhatja maga után, emiatt pedig kevesebbnek láthatják magukat, mint amik lenni szeretnének. Azt gondolhatják, ha valamit választani kell, akkor a többiről mind le kell mondani, ez pedig szintúgy szorongáshoz vezet, hogy nem érik el a kitűzött céljukat, vagy nem is megfelelő célt tűzték ki maguk elé.

Amikor a helyzet súlyosabbá válik

Vannak esetek, ahol már pánikrohamok, pszichoszomatikus tünetek, depresszió jelentkezhet, amit testi tünetek is kísérhetnek, mint fejfájás, izomfeszülés, mellkasi fájdalmak, szívdobogásérzés, emésztési zavarok vagy szédülés. Egy klasszikus jellemzője még, ami általában kéz a kézben jár vele, a halogatás. Jó példa erre a tanulmányok lezárásának késleltetése, vagy épp a mamahotel túlontúl kiélvezése. Ilyenkor már mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Mit lehet tenni ellene?

A leghatékonyabb megoldás a megelőzés lenne. Ha a szülők hagynák a gyereküket abba az irányba menni, ami valóban foglalkoztatja a gyereket, nem pedig egy bizonyos pályára rákényszeríteni. Így sokkal kisebb lenne az esélye, hogy felnőttként bizonytalan lesz, mikor majd döntenie kell szakmáját illetően. Annak, akinek sikerül megtalálnia az érdeklődési körének megfelelő tevékenységet és nem a társadalmi (irreális) elvárások trendjeit követi, csökken a kiégés és a motiváció vesztésének lehetősége.

Emellett segítségedre lehetnek még az alábbi tanácsok:

• Az egyetemi évek alatti érdemes diákmunkát vagy gyakorlatot vállalnod, hogy betekintést kaphass egyes munkaterületekre, munkahelyekre.
• A tanulmányok lezárását nem érdemes félelemből halogatnod. Maximum lesz egy papírod, amit nem használsz semmire, de amúgy is, ki tudja mire lesz még jó. Amitől félünk, azon mindig jobb minél hamarabb túl lenni.
• Építs ki jó kapcsolatok a kollégákkal, ezáltal jobban érezheted magad barátságos emberek között.
• Ha mégis rosszul választottál volna, ne vedd el magadtól a lehetőséget, hogy jobbat találj. Ne félj a változástól!
• Beszélj sorstársaiddal! Legjobban azok fognak megérteni, akik szintúgy érintettek a problémában. Még egy workshopon is részt vehetsz, ami talán megoldást nyújthat a krízis kezelésben: 20on.hu

Ha pedig az otthonodat is feldobnád néhány boldogságot hozó tárggyal, akkor érdemes megnézned galériánkat!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!