Kipróbáltam 3 spórolós módszert, elárulom, melyikkel tettem félre a legtöbbet

Esküvő előtt állva szerettem volna egy kis pénzt félretenni, ezért úgy gondoltam, kipróbálok több spórolós módszert is, hogy megtaláljam a legjobbat, amit a későbbiekben is be tudok vetni. Persze a neten annyi technika kering, amire sokan esküsznek, hogy alig lehet közöttük kiigazodni és eldönteni, melyik lenne adott helyzetben a legjobb. Na meg persze a barátok is tudnak egy-két „tuti” tippet adni, amikor spórolásról van szó, de mégis azt gondolom, hogy egy szakértőnél senki sem tud jobb ötleteket adni. Ezért meg is kerestem a hitelszakértő barátnőmet, Filep Hajnit, aki mindig szívesen lát el pénzügyi tanácsokkal.

Az eddigi megtakarításom nagyjából úgy nézett ki, hogy a fizetésemből megmaradt összeget tettem félre a hónap végén. Ez viszont mindig egy kiszámíthatatlan pénzmennyiség volt, hiszen míg egyik hónapban többet költöttem kajára vagy ruhákra, addig a következőben alig. Az esküvő viszont egy olyan esemény, ami pontos tervezést igényel – főleg pénzügyi tekintetben.

Hajninak vannak bonyolultabb, pontos rendszerre épülő tippjei is, amiket ő is sokszor alkalmaz, de úgy döntött, ezektől megkímél: „Ha egy bizonyos ideig, mondjuk néhány hónapig tart nálad a spórolási láz, akkor más eszközöket kell bevetni. Értelemszerűen nem érdemes például állampapírba fektetni a pénzt, mert ilyen rövid idő alatt nem történik vele semmi. Az „ami megmarad a hónap végén” sem egy jó taktika, hiszen itt most konkrétumokra van szükséged” – mondta a barátnőm, aki egyből 3 módszert is ajánlott: a nulla alapú költségvetés technikáját, a borítékmódszert és azt, hogy minden kiadásomat pontosan vezessem. Hozzátette, nem az számít, hogy mennyit keresünk, hanem az, hogy hogyan tudjunk menedzselni a kiadásainkat.

Tényleg vezessem az összes tételt?

A legutóbbi módszerrel kezdtem a kísérletet, ugyanis ez még a következőknél is segítséget nyújtott. „A technika lényege, hogy minden egyes kiadásodat lejegyzed valahova. Lehet ez egy excel táblázat vagy akár papíron is vezetheted, a lényeg, hogy a párszázas költéstől kezdve az akár többszázezres tételig minden szerepeljen a listán” – tanácsolta Hajni, aki szerint ez a módszer főleg azért jó, mert képbe kerülök végre azzal, hogy mire mennyi pénzt költök havonta.

És pontosan ez történt. Sokkal tudatosabb lettem a pénzügyeimet illetően, mint azelőtt. Világossá vált, mennyit költök kajára vagy felesleges cuccokra, esetleg gyógyszerekre egy adott hónapban. Folyamatosan képben voltam azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzem maradt és mennyit költhetek még el, hogy a hónap végén maradjon is belőle.

A nulla alapú költségvetés

„Ennek az a lényege, hogy minden egyes forintodnak meghatározod a célját, egészen addig, míg a jövedelmed és a kiadásaid összege egyenlő nem lesz a nullával. Amikor megjön a fizu, mehet a számolás. Ez pont az ellentétje annak, amit eddig csináltál, mert így te határozod meg, hogy mire mekkora összeget tudsz szánni, és minden pénzedet „elköltöd” – azért csak idézőjelben, mert a költés ezesetben a megtakarításra is vonatkozik, te mondod meg, mennyi pénzt szeretnél félretenni” – mondta Hajni, aki hozzátette, hogy ez a rendszerezés különösen jól fog jönni a kaotikus rendszeremben.

A tanácsát megfogadva az áprilist azzal indítottam, hogy meghatároztam a fizetésem célját. Könnyű volt belőni azokat a kiadásokat, amikről előre tudtam, ám nehezebb volt bánni a maradékkal. Ezért, amikor meghatároztam, hogy mekkora összeget szeretnék félretenni, a fennmaradó részt a következő hónapra is elkezdtem beosztani. Így egyetlen forintom sem „kallódott el.”

forrás: Pexels/Karolina Grabowska

A borítékmódszer

„Ez egy régi és bevett technika, aminek a lényege, hogy a hónap elején meghatározod a kategóriákat, amikre költeni fogsz és ezeket ellátod egy bizonyos összeggel. Lehet fizikai a boríték, ha készpénzről van szó, de persze virtuálisan is megoldható a dolog. Ne feledd, a megtakarítás is kapjon egy rubrikát” – tanácsolta Hajni, aki személy szerint nagyon szereti ezt a módszert.

Májusban létre is hoztam a kaja, a ruha, a szórakozás, a kötelezők (rezsi és társai) és a megtakarítások képzeletbeli fiókokat, és mindegyiket elláttam egy pontos összeggel. Elég könnyen be tudtam lőni az összegeket, hiszen két hónappal ezelőtt már pontos képet kaptam a költéseimről. Azzal viszont nem számoltam, hogy a hónap közepén becsúszhat egy-két olyan fizetnivaló is, ami váratlan kiadással jár. Ezt a módszer gyakorlása közben tudatosítottam, így ha megint nekiállnék ennek a technikának, lenne egy SOS kategóriám, amihez váratlan helyzetben nyúlni tudnék. Összességében ezzel a módszerrel egy nagyobb összeget meg tudtam spórolni, mert azokat a fennmaradó forintokat is eltettem a hónap végén, amiket nem költöttem el a kategóriákon belül.

Ha egyet kellene választani

Úgy gondolom, mindegyik technika megtanított valamire, ám legtöbbet mégis a borítékmódszerrel tudtam félretenni. Az első kettő túl nagy odafigyelést igényelt, míg a költés pontos lejegyzése elég idegtépővé vált, a nulla alapú költségvetés nagy fejtörést okozott. A borítékozás viszont elég jól ment, előre meghatároztam, mire mennyit költök, így pontosan félre tudtam tenni egy nagyobb összeget is. Sőt, előfordult, hogy az egyes kategóriákban még maradt egy kisebb összeg a hónap végére, amit szintén a megtakarításokhoz tudtam csapni.

Néhány extra tippért ezt is olvasd el!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!