Új kutatás szerint még az enyhe lefolyású koronavírus is változásokat okoz az agyban

A koronavírus 2020 márciusában érte el Magyarországot, vagyis már több mint 2 éve velünk van és azóta nagyon sok minden kiderült vele kapcsolatban. A kutatók folyamatosan figyelik, hogyan terjed a vírus, milyen változatos tüneteket okoz és mi minden tartozik a poszt-COVID tünetek közé. Többen számoltak be például agyi ködről, memóriaproblémákról hónapokkal azután, hogy kigyógyultak a fertőzésből. Nemrég Viki mesélt részletesen arról, mit tapasztal fél évvel a fertőzés leküzdése után, erről itt olvashatsz bővebben:

Pontosan ugyanerről számolt be nemrég Elena Katzap tanárnő a National Geographic magazinnak, aki elmondta: 2022 januárjában kapta el a vírust és nagyon örült neki, hogy nem került kórházba, sőt nem okozott különösebb tüneteket sem a betegség. Ezt követően viszont olyasmi történt, amire nem számított, ugyanis egy ponton rosszul kezdte magát érezni, hányingere lett és felejtékennyé vált. Azóta is gyakran szenved koncentrációzavartól, ami bár fizikailag nem fájdalmas, de nagyon frusztráló számára.

Mi áll a háttérben?

Az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat meggyőző bizonyítékként szolgál arra nézve, miszerint az enyhe COVID-19 is neurológiai károsodásokat okoz, agyi változásokat hoz létre. A kutatásba 785, 51 és 81 év közötti lakost vontak be, akiket a járvány kezdete előtt is megvizsgáltak. Az önkéntesekből 401-en fertőződtek meg koronavírussal, a legtöbbüknek enyhe lefolyású volt a betegség, 15-en kerültek összesen kórházba.

Az eredmények szerint négy és fél hónappal az enyhe fertőzés után a betegek 0,2-2 százalékot veszítettek agytérfogatukból és vékonyabb lett a szürkeállományuk, mint az egészségeseknek. Összehasonlításképp: az idősek 0,2 és 0,3 százalékát veszítenek el évente az agynak azon részéből, ami az emlékekhez kapcsolódik. A szagláshoz kapcsolódó agyi régióban a fertőzöttek 0,7 százalékkal több szövetkárosodást szenvedtek, mint az egészségesek.

Sőt, a kutatás a teljesítményt is mérte és kiderült, hogy a betegeknek 8-12 százalékkal tovább tartott annak a tesztnek a kitöltése, ami a vizuális szűrési képességeket és a feldolgozási sebességet mérte. Összességében a betegek szignifikánsan alacsonyabb eredményt értek el a figyelem, a memória és a végrehajtó funkciók tesztjein. Ráadásul a kutatók egyelőre abban sem biztosak, hogy a betegeken segít-e egyáltalán a kognitív rehabilitáció.

És ezt olvastad már?

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!