A műkörmös vallomása: fura kérések és sztorik, amik nap mint nap megtörténnek vele

Több olyan lány is jár hozzám, aki az utcán vagy külföldön dolgozik prostiként. Az érdekes az, hogy a legtöbben nem is titkolják, mi a foglalkozásuk. Az egyik vendégem például már az első alkalommal közölte, hogy ő melegítőben fog járni hozzám, mert általában nagyon ki kell öltöznie. Pár alkalom után pedig már természetesen mesélte, hogy Svájcból jött meg előző este, és alig bír ülni, mert elég durván sikerült az előző napja.
Egyszer pedig megállt a szalon előtt egy felső kategóriás autó, kiszállt belőle egy kopasz ürge és azt mondta, neki most kéne két időpont, mert két lány körmét meg kellene csinálni, és hajlandó dupla árat fizetni. Felhívtam a következő vendégeimet, áttettem őket máskorra, és persze bevállaltam őket. Ők pedig meséltek ügyfelekről, esetekről – elég érdekes volt hallgatni.

Egy női vendégem mondta, hogy egy kedves ismerősét is hozná, mert szeretne épített körmöket. Ám amikor megláttam, hogy a kocsiból egy férfi társaságában száll ki, kissé meglepődtem. Végül egyértelmű lett számomra, hogy a pasi akar körmöt, aki amúgy nagyon cuki volt. Elmesélte, hogy a férfiakat szereti, ő a lány a kapcsolatokban, amúgy pedig egy pesti bárban lép fel nőként. Ha jól emlékszem, rózsaszín csillogó körmöket kért, mert imádja megbotránkoztatni az embereket.

Több olyan vendégem is van, aki ha nyáron vége a sulinak, elhozza a 11-12 éves lányát, hogy csináljak neki körmöt. Pedig ők még gyerekek, egész más állagú a körmük, mint a felnőtteknek! Ez általában ajándék a szülők részéről mondjuk egy jó bizonyítványért, de olyan is van, akit egyszerűen addig kínoz a lánya, amíg el nem hozza. És ezek a lányok nem nude körmöt akarnak, hanem mindent, a feketétől a tűzpirosig! Szerintem azért ezt nem kellene: 17-18 éves kora előtt én ezt nem engedném a lányomnak, pláne, ha még a szülő fizeti a dolgot. De mindenki maga tudja...

Az eléggé kiakasztó, amikor valaki úgy jön, hogy a körmözés előtt valamikor még főzött, és a körmei alatt ott van némi ételmaradék, pirospaprika... Azok a dohányosok is kiborítanak, akik büdös kézzel ülnek oda hozzám – olyan nagy dolog lenne kezet mosni, mielőtt megérkeznek?

Járt hozzám egy nagyon magas beosztású cégvezető nő. Tisztelet a kivételnek, de az a tapasztalatom, hogy a vezető nők nagyon lekezelőek mondjuk a műkörmössel. Ő is úgy beszélt velem, mintha a szolgája lennék: volt olyan eset, hogy pirosra lakkoztatta velem a körmeit, majd fél nap múlva felhívott, hogy a stylistja szerint ez nem az ő színe. Visszasírta magát estére, és konkrétan kiválasztott egy majdnem teljesen ugyanolyan színt. Fizetni persze nem fizetett, pedig esküszöm mindenre, ő kérte az első pirosat! De ugyanő volt az, aki máskor azt kérte, legyen a körmei vége nem fehér, mint a franciában, hanem csillogó ezüst. Megcsináltam a kezét, minden egyes ujját, majd miután végeztem, őrjöngve közölte, hogy az egész nagyon közönséges lett, neki másnap fontos tárgyalása lett, és én mégis mit képzelek... Mindezt este kilenckor, és olyan stílusban, mintha a cselédje lennék. Megcsináltam, elköszöntem, de többé nem vettem fel neki a telefont. Senkinek a pénze nem ér ennyit.

Az egyik lány nemrég kifejezetten bordó körmöt kért, odáig volt érte, másnap azonban felhívott és könyörgött, hogy fessem át, mert a férje kiverte otthon a balhét – konkrétan a körme miatt. Persze bevállaltam, csináltunk egy francia lakkozást, de azért az ilyen dolgokon bőven van min gondolkozni...