A szerető szerepében

„Praktikus szerelem, forró szenvedély! NIKI, 22

A nap 24 órájában gyötörhetne a lelkiismeret-furdalás, de sokkal jobb, ha nem foglalkozom annyit vele!” Az egyetemista Niki megpróbálja tárgyilagosan szemlélni szeretői szerepét: „Andrásnak gyereke van, és világosan megmondta, hogy nem hagyja el miattam a családját. Én döntöm el, hogy beérem-e annyival, amennyit nyújtani tud nekem.” Tavaly ismerkedtek meg a Facebook-on keresztül. András médiatanácsadó, Niki kommunikáció szakra jár az egyetemen. A lány néhány kérdéssel kereste fel a szakértőt, eszébe sem jutott, hogy ebből az ismeretségből egyszer szerelmi viszony lesz: „Távol élünk egymástól, 42 éves, nős, gyerekei vannak… a munkája miatt rövidesen a városba érkezett, és találkoztunk.” Akkor történt, hogy átlépték a vágyak határát – és Niki azóta megbarátkozott ezzel az életformával. „Többet vagyok egyedül, mint vele – legfeljebb két-négy hetente látjuk egymást. A karácsonyt sem tölthetjük együtt, így az nem a szeretet ünnepe számomra. Ha mégis elválna a feleségétől, valószínűleg hamar elmúlna a szenvedély, az izgató várakozás és a jó szex – inkább a szeretője maradok, csak ne kelljen lemondanom ezekről. Ráadásul szabad vagyok, nyugodt szívvel koncentrálhatok a tanulmányaimra, a jövőm építésére – éjszakánként pedig alig várom a kedves sms-eket és hétvégenként a szeretőmet.” Niki reálisan szemléli az életét: „Mivel fiatal vagyok, nem zavar ez a helyzet. Tisztában vagyok azzal, hogy nem fog örökké tartani ez a viszony.”

„Nem gondolok a holnapra" EMÍLIA, 20

„Ez a lány úgy játszik velem, mint macska az egérrel.” A 38 éves Dávid kicsit meggyötörten mosolyog, de őszintén mesél: „Még arra is rávett, hogy elhagyjam a feleségem.” Emília épp csak túl van az érettségin, szép és szeszélyes – 11 hónapja vannak együtt. Néha érzelmileg kiéhezteti a férfit, majd újra elcsábítja. „Egyáltalán nem zavar a felesége és a 17 éves fia, mert egy másik városban élnek. Így nem kell elrejtőznünk. Egy kis szerelmi fészket is berendeztünk magunknak. Nagyon rosszulesik, amikor hétvégenként hazautazik és nincs velem. Ilyenkor jelenetet rendezek!” Dávid teljesen odavan: „A feleségem a lelki társam, korrekt és kedves, de korlátoz. Emíliával csodálatos az élet. Bárcsak 18 éve találkoztunk volna – akkoriban azonban még csak kétéves volt!” Emília nem sokat töri a fejét ilyesmiken: „Szeretek együtt lenni vele, a közös jövőre nem gondolok.”

„Nem szeretnék a felesége lenni" ÉVA, 36

Akkor ismerkedtünk meg, amikor kereket cseréltettem egy autószervizben. A szerelő rosszul lett, és nekem kellett kihívnom a mentőket – Karesz volt az orvos.” Stabilizálta a beteg állapotát és egészen addig maradt, amíg az jobban nem lett. „Míg várakoztunk, kávéztunk és beszélgettünk, egy héttel később pedig újra találkoztunk – és azóta is együtt vagyunk. Nem kellett sokáig várni arra sem, hogy az ágyban kössünk ki. Akkor már tudtam: Karesz nős és négy gyereke van. Szerencsére rögtön az elején mindent elmondott nekem.” Éva számára nem okozott gondot ez a helyzet: elvált, neki is van két gyereke és egyáltalán nem áll szándékában újabb, komoly kapcsolatot kezdeni. „Nem kell rá főznöm, mosnom vagy takarítanom. Éttermekbe, bárokba járunk, ékszerekkel ajándékoz meg, síelni visz és elkísérhetem a konferenciákra is – az élet napos oldalán élek vele, a felesége csak a hétköznapjain osztozhat.” A 35 éves orvos is elégedett: „Miért hagynám el a feleségem? Szeretem őt, de soha nem járunk sehova, mert az egész élete a gyerekek körül forog. Ezzel szemben Évával mindig új dolgokat élek át, ezért is kedvelem őt annyira – az ember egyszerre két nőt is szerethet, csak éppen mindegyiket máshogy.” Karesz Éva közelében lakik, és elég rendszertelen az időbeosztása ahhoz, hogy mindennap meglátogathassa kedvesét. Hetente egyszer szórakozni mennek, és ilyenkor a nőnél alszik. „Majdnem olyan, mint egy normális kapcsolat – állítja Éva -, csak sokkal izgalmasabb!”

„Amikor elmegy, elönt a méreg" ANNA, 29

„Péternek felesége, két gyereke, háza, kutyája van – a hab a tortán pedig én vagyok.” Anna öt éve ismeri a nős férfit. „Tanulmányi gyakorlaton voltam, ő volt a főnököm: érett, elegáns és tíz évvel idősebb nálam – teljesen más típusú ember, mint az akkori barátom! Flörtöltem vele, elkísértem rendezvényekre – és egyik nap a szállodai szobájában kötöttünk ki. Egymásba szerettünk.” Péter a kezdetektől fogva egyértelművé tette, hogy nem akarja elhagyni a családját. Számára a válás anyagi csőd, gyerekeinek pedig érzelmi veszteség lenne. „Megértem őt” – állítja Anna. Ennek ellenére sokkal inkább élettársként, mint szeretőként tekint magára. „Bár csak hetente egyszer-kétszer látjuk egymást, minden olyan, mint egy teljesen normális kapcsolatban: utazunk, étterembe járunk, sportolunk, szaunázunk! Csupa olyasmit csinálunk, amit az átlagos párok is tesznek. Amikor azonban visszamegy a családjához, és én egyedül ülök a lakásomban, rosszkedvű leszek. Nagyon sokat sírok és magányosnak érzem magam.” Ilyenkor nem vigasztalják meg a virágok és az ajándékok sem: „Dühös vagyok, mert ez nem igazságos!” A harag azonban szempillantás alatt elillan, amint megjelenik az ajtajában Peter!”

„Megijedtem attól, hogy válni akar" TINA, 37

Miki volt a kalauz – én pedig blicceltem.” Tina még ma is elneveti magát, ha visszagondol a találkozásukra. „Nem vettem jegyet, de Miki kedvesen felajánlotta, hogy másnap – ugyanezen a vonaton volt szolgálatban – bemutathatom utólag.” Így újra találkoztak, számot cseréltek és jó barátok lettek. Miki: „Mindig olyan szomorúan érkezett. Kihozta belőlem a hős lovagot.” Sokat segített a nőnek: ha kellett, bútorszállító volt, máskor pedig lelki szemetesláda. Még kedvese tinédzser korú fiával is összebarátkozott, pedig a srác eddig senkit nem engedett közel a mamához. Miki pedig mesélt boldogtalan házasságáról. Egy idő után után már nem tudtak az érzéseik ellen küzdeni. Fél évig titokban találkozgattak: vonaton, szállodában vagy Tinánál. „Régebben elég furcsa kép élt bennem a nőkről – ismeri be Miki. – Tina azonban megmutatta nekem, milyen csodálatos az élet egy valódi asszony mellett! Már rég nem voltam szerelmes a feleségembe, így megmondtam Tinának, hogy el akarok válni.” A reakció pánikszerű volt: „Féltem, hogy én leszek az, aki otthon várja, miközben arra gondol, vajon mikor szedi fel kedvese a következő nőt a vonaton. Ám Mikinek sikerült eloszlatnia kétségeim. Megajándékozott egy kristályszívvel. Esküvőre nem gondolunk – számunkra most az a lényeg, hogy végre nem kell rejtőzködnünk!”

Még több szerelem-szex témájú olvasmányért kattints IDE!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!