Meghökkentő dolgot árult el a Konyhafőnök VIP nyertese, Dobos Evelin

A Nyírségben nőtt fel, sosem járt színész szakra, mégis úgy hozta számára az élet, hogy sikeres és sokat foglalkoztatott színésznő lett belőle, akivel még az Oscar-díjas Nemes Jeles László is együtt akart dolgozni.

forrás: Hámori Zsófia

Nyíregyházán láttad meg a napvilágot, a gyerekkorodat pedig egy tanyán töltötted. Ez mennyire volt rád hatással?

Ne úgy képzeld el, mint a klasszikus értelemben vett tanyákat. A tanya szó hallatán sok pesti ember hiszi azt, hogy az ottani életnek semmi köze a civilizációhoz. Ez az én esetemben kicsit sem volt így, ugyanakkor óriási hatással volt rám az a családi közösség, amiben felnőttem. Csodás gyerekkorom volt.

7 évesen pedig nagy fordulatot vett az életed, hiszen Debrecenbe költöztetek és egy dráma szakos suliban kezdtél tanulni. Mondhatjuk, hogy ez indított el az utadon?

Bevallom, a gimis éveim inkább távolabb sodortak attól a gondolattól, hogy nekem színésznek kéne lennem. Nagyon nehéz volt tinédzsernek lenni és senki sem volt, akivel ezt meg lehetett volna beszélni. Tele voltam bizonytalansággal. Nagyon sok minden kavargott bennem az akkori tinigondjaim miatt. Nem tudtam hova tenni a nőiességemet, nem tudtam, mit akarok.

Érettségi után, 2013-ban viszont jelentkeztél a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakára. Az volt a tapasztalás időszaka?

Tudatosan nem a színész szakot választottam és a tudatos döntés volt a televíziós műsorkészítő szak. Őszintén szólva már kiskorom óta az önkifejezés minden formáját ki akartam próbálni. A színész szakra nem volt elég önbizalmam, viszont a tévézés magával ragadott, érdekelt és megpróbálni is volt bátorságom. Életem legszebb időszaka volt az egyetem.

Végül a televíziós műsorkészítés helyett mégis csak a színészet lett a nyerő…

Szerencsés csillagzat alatt történt meg, mert a legtöbb casting, amire elmentem, nem jött össze. Mindig hagytam magam sodorni az árral és megtörténni azt, aminek meg kell történnie. A színészet nagy álmom volt és tudtam, hogy ha ezzel kell foglalkoznom, akkor úgy is arra fog vezetni az utam. Így is lett!

2014-től folyamatosan megtaláltak a szerepek. A Felejthetetlen és az Aranyélet című sorozatokban is feltűntél. Könnyű volt beleszokni a forgatásokba?

Alapvetően egy nagyon küzdő típusú ember vagyok. Imádok tanulni és csiszolni a készségeimet, arról nem beszélve, hogy egy-egy munka vagy forgatás alatt annyi élmény és inger ér, hogy a személyiségemhez is mindig hozzáad valamit. A sorozatok világát már az eleje óta szerettem. Megvan a jó és a rossz oldala is, de eddig minden szerepemnél szerencsém volt, mert olyan stábbal dolgoztam együtt, akik támogattak és motiváltak az elejétől a végéig.

A nagy áttörést, (ha lehet így fogalmazni) viszont az Egynyári kaland főszerepe hozta meg számodra. Dóra egy igen nagyszájú karakter volt. Feladta a leckét a megformálása vagy te is picit hasonló voltál egyetemistaként?

Minden karakter megformálása nagy lecke és kicsit mindegyik a részemmé válik. De valamiért sosem esett nehezemre ki- és bekapcsolni azt a bizonyos gombot. Gyorsan tudok eggyé válni egy karakterrel, de ugyanolyan gyorsan tudok újra önmagam lenni. Dórát kifejezetten közelinek éreztem, mert fiatalabb koromban én is ilyen voltam.

A karriered az évek alatt egyre komolyabb szintekre lépett, ugyanis 2017-ben Nemes Jeles László filmjének, a Napszálltának stábjához csatlakoztál, ami egy teljesen más műfaj volt….

Életem egyik legcsodálatosabb munkája volt. Főleg, hogy váratlanul ért a lehetőség, hogy játszhatok az alkotásban. A legemlékezetesebb munkáim egyike volt, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak. A stáb és László hozzáértése, szakmai tudása is igazi ajándék volt számomra.

28 éves vagy, független, sikeres nő. De te milyennek látod magadat?

Szerintem a sikeres jelző nagyon szubjektív, hiszen valaki az anyaságban érzi magát sikeresnek, valaki abban, hogy megtalálja élete párját, valaki a főzésben, valaki pedig a szakmájában. Én hálás és elégedett vagyok azzal, ahol tartok, viszont nálam a siker szó mindig valami újat jelent. Ahogy telnek az évek, az elért célok helyett újabbak kerülnek kitűzésre, így maga a siker érzése is valami egészen más lesz.

Végignézve a karriereden mindig határozottan fejlődtél és léptél előre.

Sosem voltam az a „tank alkat”. Nem törtettem és nem az volt a fő célom, hogy nekem márpedig elismert színésznőnek kell lennem. De ha kaptam egy lehetőséget, akkor óriási szorgalommal készültem fel rá és a 100%-nál is többet adtam bele.

Tehát sosem voltál az a tudatosan törtető?

Nem! Viszont hiszek abban, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell és sokat tehetünk magunkért a hétköznapok során. Bizonyos dolgokat nem tudunk elkerülni, de tenni azért, hogy jobb legyen, igenis képesek lehetünk.

Akkor sosem aggódsz a jövő miatt?

Ezen rengeteget kellett dolgoznom, mert régebben sokszor frusztrált a holnap. Mindig feljöttek bennem azok a kérdések, amelyek a legtöbb emberben: Mi lesz, ha…? Hogy fogom megoldani…? Mit csinálok…? Hosszú folyamat eljutni a teljes nyugalomhoz. Nekem pedig duplán az volt, mivel a színészet amúgy is nagyon bizonytalan szakma, ami az elmúlt egy évben ki is derült.

Azt olvastam, hogy imádsz enni és utazni, valamint, hogy kis túlzással, de hedonistának tartod magadat.

Imádok enni és átadni magamat a finom ízeknek. Az életben annyi nagyszerű dolog van, az egyik ilyen pedig az étel. Lételemem a finom, jó minőségű fogások kipróbálása. Valahol ezt is a tapasztalás egyik formájának élem meg az utazással együtt. Más kultúrák, konyhák felfedezése is csak hozzáad ahhoz, aki vagy.

Az élmények embere vagy?

Teljesen! Szeretem megélni a pillanatot, az élményeket. Szeretek jelen lenni.

A színészet folyamatos megújulást kíván. Talán ezért is nehéz sok színésznek önmagát adnia. Neked van bevált módszered vagy egyből levetkőzöd a szerepeidet, amikor vége egy napnak?

Sosem hagytam, hogy egy szerep az életemmé váljon. Egy színész pont attól színész, hogy ketté tudja választani az életét és az általa eljátszott karakter életét. Nekem nagyon fontos volt, hogy megmaradjak önmagamnak.

A közösségi média teljesen más arcot tud mutatni valakiről. Sok mindent befolyásolhatunk vele, te viszont itt is a természetességeddel és önmagaddal varázsolsz el mindenkit…

Sosem néztem le vagy ítéltem el azokat, akik ezt máshogy vagy más valamire használják. Legyen szó reklámról vagy egy saját márkáról. Nekem mindössze az volt a célom, hogy pont annyit adjak magamból, amit még elfogadhatónak tartok. Szerettem volna megtartani az életem bizonyos részeit, de úgy, hogy lehetőséget adok a megismerésemre. Az már más dolog, hogy az emberek többsége képtelen örülni mások boldogságának.

forrás: Hámori Zsófia

Szerinted mi lehet ennek az oka?

Biztosan rátett a pandémia is, de az emberek hajlamosak kritizálni, megítélni másokat anélkül, hogy valóban ismernék őket. Ezzel próbálják nyugtatni magukat, ami óriási negatív spirálokat tud szülni.

Ezért is posztolsz kicsit tudatosabban?

Nemcsak kicsit, hanem nagyon. Azért szűröm a saját tartalmaimat, hogy ne hergeljek másokat. Pont annyit mutatok, amennyit kell.

Annyira mozgalmas az életed. Mennyire szoktad előre tervezni a következő évet?

Kellenek a tervek az ember életében, viszont a járvány megmutatta, hogy nem biztos, hogy úgy érünk el a célegyenesbe, ahogy azt gondoltuk. Lehet, hogy más irányból, máshogyan történik meg, ami már önmagában teljesen más változást és érzést tud adni.

Milyen mottó szerint éled a mindennapjaidat?

MINDEN RENDBEN LESZ! Ezt szoktuk mantrázni a családban, hiszen amíg nincs minden rendben, addig a történetnek sincs vége. Hinni kell abban, hogy a nehézségek tanítójelleggel jönnek az életünkbe, amiket csak át kell vészelni és levonni a helyes következtetést.

Mi szerepel még a bakancslistádon, amit el szeretnél érni?

Furcsa lesz, amit mondok, de minden vágyam életben tartani egy növényt. Imádom a természetet, a virágokat, a növényeket, pontosan emiatt szeretnék egy télikertet. Nemcsak szeretni, hanem érteni is akarok hozzájuk.

Sokan akarnak színésznők lenni, de ahogy minden szakmának, ennek is megvannak a maga árnyoldalai. Mi volt az, ami segített elérni ezt a célod?

Nyitottnak kell lenni a fejlődésre, a változásra. Nem szabad hagyni, hogy a megszokások és a korlátaink határozzák meg az életünket. Merni kell megtenni az első lépést és ha végül elindultunk az úton, adjunk bele mindent. Szorgalom és kitartás nélkül ugyanis semmi sem működik.

Az eredeti interjú a JOY Magazin 2021/4. lapszámában található!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!