A nő tragédiája: mártírszerepben tetszelgünk egy fél életen át
Mártír szó jelentése: egy ügyért életét odaadó személy, aki egy eszméért, elvért, meggyőződésért, célért kész az életét is feláldozni. Nem kell, hogy Te légy ez! Az Évamagazin.hu cikke.
Hunyd le egy pillanatra a szemed, és pörgesd vissza az elmúlt napjaid történését. Hányszor szorítottad magadat úgy háttérbe, hogy senki nem kért erre? Hányszor áldoztad fel magadat úgy, hogy arra nem lett volna szükség? Tükröt jöttem tartani.
A környezetemben számos női sorsot látok, amelyben a mártírság, mint motívum naponta megjelenik. Nem csoda. Ez volt a minta előttünk, ebben nőttünk fel, ezt tanultuk el. A magyar nép egyébként is hajlamos a mártírszerepet kabátként magára húzni, jól kitűnik ez a történelmünk nyomán. Elég csak a himnuszunkra gondolni.
„Naponta 5x pakolom helyre a gyerekjátékokat, mert keresztülesünk rajta. Szüntelen takarítok, mert mindenhol ott egy mancsnyom. Éjjel 10x kelek, nem kérek segítséget a férjemtől, hisz ő reggel munkába megy. Több körben is akár, de felcipelem a harmadik emeletre a súlyos szatyrokat, ne a páromnak kelljen munka után fáradtan a bevásárlás terheivel foglalkozni. Kimerült vagyok, de nincs időm pihenni. Szükségem lenne feltöltődésre, de nincs rá lehetőségem. Nem adják meg számomra a teret hozzá. Nincs támogatásom.”
Ismerős mondatok? Ismerős szituációk? Van a nőnek egy adakozó természete. Hajlamosak vagyunk az energiáinkat kifelé tolni. De miből fogunk adni akkor, ha már nem lesz miből? Mikor vállalunk felelősséget saját magunkért? Mikor tartjuk magunkat annyira fontosnak, hogy tudunk változtatni az élethelyzeteinket annak ellenére, hogy milyen mintákat hordozunk otthonról, vagy akár az előző életeinkből?
Abba kell hagynunk a másokra való mutogatást. Nem hibáztathatunk más embereket – élőket vagy holtakat – folyamatosan a sorsunkért.