Mother -a film, amely titokban készült

Promóció

A készülő filmet egy évig rejtély övezte, aztán Aronofsky hozzálátott, hogy felkeltse rajongói étvágyát. Anyák napján megjelent egy brutális plakát Jennifer Lawrence-szel, amelyet James Jean festőművész készített...

...ezt követte egy másik plakát Bardemmel. A rajongók vizsgálgatni kezdték a gyönyörű, ám felkavaró plakátokat, megvitatva a legapróbb részleteket is, amelyek esetleg útbaigazítást adhatnak a filmmel kapcsolatban.

az élet maga az őrület

„az anyám! úgy kezdődik, mint egy családról szóló kamaradarab. Egy nő áll a középpontban, akitől azt várják el, hogy adjon és adjon és adjon és adjon, amíg már nem marad semmi, amit adhatna. A kamaradarab keretei végül nem bírják a belül fortyogó feszültséget. Új műfaj területére lépünk…”

Darren Aronofsky forgatókönyvíró-rendező

Az emberi kapcsolatokról szóló thriller története akkor kezdődött, amikor Darren Aronofsky forgatókönyvíró-rendező öt lázas napot töltött munkával a számítógép előtt ülve egy üres házban. Az Oscar®-jelölt alkotó tisztában van azzal, hogy sokan szegezhetik neki a kérdést: miért ilyen sötét ez a látomás? S a válasz? Tessék csak körülnézni a világban:

„Az élet maga az őrület. Az emberiség lélekszáma a nyolcmilliárdhoz közelít, és szinte felfoghatatlan problémákkal vagyunk kénytelenek szembenézni. Ökoszisztémák omlanak össze, és soha nem látott gyorsasággal tűnnek el fajok a Föld színéről. A menekültválságok kormányokat roppantanak össze. A láthatóan skizofréniás Amerika segít tető alá hozni egy korszakalkotó klímaegyezményt, aztán három hónappal később visszavonja. Ősi törzsi viták és vakhitek robbantanak ki véres háborúkat. A valaha ismert legnagyobb jéghegy leszakad az Antarktiszról és tovaúszik a tengeren. Néha olyan történeteket hallunk, hogy nem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk: Dél-Afrikában két partra sodródott bébidelfin azért pusztult el, mert a turisták eszelősen szelfiztek velük ahelyett, hogy visszaengedték volna őket a tengerbe. A politika olyanná válik, mint a sport. Emberek halnak éhen, míg mások jó dolgukban azt sem tudják, hogy milyen húst zabáljanak. Lassan elpusztítjuk a bolygót, de nem veszünk erről tudomást és nem érdekel bennünket, mit hoz a jövő.”

„Ebben a kétségbeesett tudatállapotban egyik reggel felébredtem, és majdnem készen ott láttam magam előtt a filmet” – folytatja a rendező.

Előző hat filmje éveken át érlelődött, de ez a mostani öt nap alatt összeállt. „Egy évvel később már forogtak a kamerák.”

Aronofsky nem tagadja, hogy új filmjét nehéz bármelyik műfajba besorolni, és ennek az az oka, hogy ő maga sem tudja pontosan megmondani, honnan jött mindaz, amit filmjében láthatunk. „Néhány gondolat onnan jött, amit egyfolytában látunk a címlapokon, mások az okostelefon folyamatosan zümmögő hírszolgálatától származnak, megint mások akkor születtek, amikor áramszünet volt Manhattanben a Sandy hurrikán alatt, de a szívem is sugallt pár dolgot, meg az ösztöneim is. Ugyanazt a receptet soha többé nem tudom újra összeállítani, de annyit tudok, hogy a mixtúrát egyszerre kell felhajtani, egyetlen stampedliben.”

Aronofsky itt nem állt meg, Twitter-fiókjába invitálta mindazokat, akiknek bármilyen ötletük támadt az anyám!-mal kapcsolatban. Nagy örömét lelte abban, hogy lassan húzza el a függönyt alkotása előtt.

„Műfaji filmekben nem vagyok valami jó – vallja be a rendező. – A Pi (első nagyjátékfilmje – a ford.) sci-fi szeretett volna lenni, de ez a szándék nemigen jött át. A Noé sem volt az a kimondottan klasszikus bibliai mozi. Senki nem tudta eldönteni, hogy a Fekete hattyú balett-film-e, vagy horror. Hát ez a mostani munkám? Vannak benne ijesztően rémes dolgok, egy kicsit thriller, egy kicsit romantikus darab, meg akadnak mindenféle szürreális elemek is. De mindig azok a legjobb a filmek, amelyekről a nézők sokat vitatkoznak. És ennek az az oka, hogy sikerült a határokat feszegetni, valamit másképp csinálni. Emlékszem, fiatal filmes koromban beültem egy kávézóba Los Angelesben a NuArt mozi mellett, ahol a Pit vetítették, és bejött egy ürge a 18 éves lányával meg néhány barátjával. Ültek és arról vitatkoztak, miről szólt a film. Ez nagy pillanat volt számomra: kihallgattam egy beszélgetést arról a moziról, amibe rengeteg energiát fektettem.”

„Számomra az a legrosszabb, ha jót szórakoztál egy filmen, aztán pár órával később azt kérdezed: mit is láttam ma este? Rendezőként olyasmit akarok adni az embereknek, amin el tudnak gondolkodni. Szerintem a mostani filmemről rengeteget és hevesen fognak vitatkozni, és ez benne a poén.”

Aronofskynak már megvan a válasza arra a kérdésre, amit sokan fel fognak tenni: miért olyan komor ez a film?

„Hubert Selby Jr., a Rekviem egy álomért írója arra tanított, hogy ha lelkünk legsötétebb mélyére nézünk, ott találjuk meg a világosságot.”