Még mindig a szülőket kell terhelje az esküvő költsége?

Egy külföldi oldalon bukkantam rá a témafelvetésre, amely bizony a saját esküvőm szervezésekor is felmerült annak idején. Most igyekszem ezt a kérdéskört abszolút magyar viszonyok közé helyezni, hiszen a legnagyobb ismeretünk általában arról a környezetről van, amelyben nap mint nap élünk.

Régről hozott hagyomány volt, és sok helyen még ma is az, hogy a lánygyermeknek legyen egy szép hozománya, amikor beházasodik egy másik családba. Ezt lehet pénzben mérni, de különböző javakra is le lehet fordítani. Manapság talán már nem divat ládában gyűjtögetni a lányok értékeit, inkább némi pénzzel szokás megtámogatni az ifjú párt, ha esküvő készülődik. Igen, a régi hagyomány mára átalakult egy fura jelenséggé, kezdetben úgy, hogy a menyegző költségeit a lány szülei voltak kötelesek állni, ma pedig inkább afelé tendálunk, hogy mindkét fél felmenői bedobnak valamennyit a „közösbe”.

Ismerek olyan menyasszonyt, aki mesélte, a szülők lelkiismereti kérdést csináltak abból, hogy nem akarták engedni, hogy a másik fél is beszálljon a költségekbe, de a sértődés elkerülése érdekében hagyták, hogy valamennyivel hozzájáruljanak a nagy naphoz. És olyan párról is tudok, akinek a szülei szabályosan licitáltak egymással, hogy ki ad majd többet.

Bizony, ez egy rendkívül érzékeny pont minden pár életében, hiszen ahány ház, annyi szokás, annyi hozzáállás; és cseppet sem elhanyagolhatók azok a szempontok sem, hogy a fiatal pár mit tud megengedni magának a jelenlegi esküvői árak tükrében. Persze, mondhatjuk azt, hogy mindenki addig nyújtózkodjék, amíg a takarója ér, de ez nem ennyire egyszerű. Egy esküvő megszervezése számtalan bonyodalmat tartogat magában, kezdve a helyszín, az étkeztetés megválasztásától a vendégek számának meghúzásáig. És persze nem beszéltünk még a különböző extra kérésekről, vágyakról, elképzelésekről, amelyek szintén nem két fillérbe kerülnek.

Mégis mi lehet akkor a megoldás, amikor családon belül szóba kerül az esküvői költségek megosztása? A következő néhány fontos tanácsot saját tapasztalatból írom most le, illetve azon ismerőseim példáján okulva, akikről tudom, hogy meggyűlt a bajuk a költségekkel.