Noémi élménybeszámolója Milánóból

Arról már meséltünk, hogy a kezdő lányokat az első útjaik alkalmával Ázsiába szeretjük küldeni, ami sokkal biztonságosabb, arról nem is beszélve, hogy kisebb a verseny a munkák megszerzéséért. Noémi esetében a Tokióban tapasztalt teljesítménye és talpraesettsége alapján úgy gondoltuk, elég érett ahhoz, hogy az európai piac felé nyissunk. A döntésünket nagyban megkönnyítette, hogy Milánó jelenlegi legmenőbb ügynöksége hónapok óta rágta a fülünket azért, hogy szépségünket ha csak pár hétre is, de a városukban tudhassák és megmutathassák a legnagyobb klienseknek. Noémi és a Monster Management találkozása első látásra szerelem volt, a közös munka pedig az idei nyári szünet alatt kezdett kibontakozni. Alig volt két éve, hogy fiatal tehetségünket leszólítottuk az utcán, s ő ma már büszkén számol be első milánói élményeiről.

“Júniusban Milánóban töltöttem el egy hónapot, leginkább a könyvem építésének céljából. Az első héten kaptam egy munkát, s egy Mandello del Lario nevű kis olasz településre mentünk el a tervező házának az udvarába fotózni. Valószínűleg az egyik legszebb dolog volt, amit valaha láttam, volt ott minden, amit el lehet képzelni. Hegyek, egy tó, gyönyörű pázsit és egy medence. Az eddigi kedvenc fotózásom volt. Ezután rengeteg tesztfotózást szerveztek nekem, illetve egy nagyon izgalmas munkám is volt az egyik nagy olasz divatházzal, amiről egyelőre sajnos nem mondhatok semmit.

Ez volt az első utam európai piacon és teljesen más volt, mint amit Ázsiában tapasztaltam. Az emberek hozzáállása a dolgokhoz sokkal lazább, mégis nagyon profin dolgoznak. Az itthoni és ázsiai több órás tesztfotózások után nagyon furi volt, hogy Milánóban volt, hogy 20 perc alatt lezavartuk a fotózást, és nagyon jó képek születtek így is.”

Kattints a galériánkra és nézz meg néhányat Noémi legfrissebb olasz fotói közül:

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

“Most először tapasztalhattam, milyenek is azok a híres több órás castingok, ahol több száz lány van és 2-3 órát kell sorban állni. Mondhatom, hogy nem ezek voltak a kedvenceim, viszont az ilyenekben is vannak pozítívumok, mert több modellel is össze tudtam barátkozni a várakozás alatt. Lillával, aki szintén az Attractive-nál modellkedik, csak néhány castingon tudtam összefutni pár órára, amikor a hosszú sorban várakoztunk, mert sajnos nagyon messze volt egymástól a szállásunk. Egy géppel utaztam vele Milánóba, nekem ez volt az első, hogy együtt mentem volna bárkivel is az Attractive-tól, és nagy segítség volt, hogy ketten tudtunk eligazodni a reptéren.

A kedvenc castingom mindenképp az volt, amikor az ügynököm, Markus felvitt az olasz Vogue-hoz. Soha nem gondoltam, hogy találkozni fogok bárkivel is onnan, azt meg végképp nem, hogy ilyen kedvesen fogadnak majd. Kaptam egy pólót is, így én is részese lehettem a Vogue & Confused-projektnek.

Nagyon örültem annak, hogy Milánóba megyek, már csak az ételek miatt is, mert nekem egyáltalán nem a kedvencem az ázsiai kaja, viszont a pizzának nagy rajongója vagyok. A városban közlekedni nagyon egyszerű volt, kifejezetten hasonlít Budapestre, és az ügynökség ajánlott egy alkalmazást, ami mindent megtervezett helyettem, így soha nem volt olyan problémám, hogy eltévedtem volna. Kivéve a legelső napon, amikor lemerült a telefonom és este az egyik castingról nem tudtam hazajutni. Akkor be kellett szereznem egy térképet egy újságárusnál, és úgy nagy nehezen sikerült hazajutni.

Rengeteg időt töltöttem az ügynökségemnél, a Monster Managementnél, mert abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a modellapartman, ahol laktam, az ügynökség felett volt, így minden nap lementem oda és beszélgettem a bookereimmel, ha épp nem volt semmi dolgom. Teljesen olyan érzés volt, mintha egy családban lennék, mindenkivel tudtam hülyéskedni és komolyan is beszélni. Az ügynökség nagyon figyel a lányokra és mindenkivel nagyon jó kapcsolatot ápol. Imádtam ott lenni, valószínűleg az ügynökség lett a kedvenc helyem Milánóban. Már alig várom, hogy visszamenjek és megölelhessem őket.”

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!