Nyerd meg egyikét a négy A számolás joga c. könyvnek!
Az űrverseny megnyerését elősegítő fekete matematikusnők amerikai álmáról és el nem mondott történetéről a film is a hetekben került a mozikba.
Képzeljük el, amint az első tudósok, matematikusok és mérnökök elhatározták, hogy megpróbálnak rakétákat – aztán később embereket – küldeni az űrbe. Mivel csak olyan mechanikus számológépekkel rendelkeztek, amelyek több ezerszer gyengébbek voltak egy iPhone-nál, kézzel végzett számításokra kellett hagyatkozniuk, hogy megalkossák, az űrbe lőjék, aztán pedig visszahozzák a felszerelést és az embereket, akiket azért küldtek, hogy bővítsék az ismereteinket az univerzumról.
Ezek között az „emberi számítógépek” között találjuk azokat a fekete nőket, akiknek a számításai lehetővé tették az űrutazást, és akik végre elfoglalják méltó helyüket az amerikai történelemben Margot Lee Shetterly A számolás joga: Az űrverseny megnyerését elősegítő fekete matematikusnők amerikai álma és el nem mondott története William Morrow ímű könyvének lapjain.
Nem meglepő, hogy a sztorit már az előtt filmre vitték, hogy a könyv elkészült volna. A rendkívül inspiráló igaz történet annak a négy afroamerikai matematikusnőnek a beszámolója alapján íródott, akiket „színes komputereknek” neveztek, és akiknek a számításai elengedhetetlenül szükségesek voltak Amerika néhány jelentős űrbéli sikerének eléréséhez. Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden kulcsszerepet játszott a NASA legnagyobb diadalai némelyikében, méghozzá egy olyan korban, amelyben a Jim Crow-törvények szellemében a NASA is szegregált munkahelynek számított.
Ezeknek a nőknek a története nem csak a matematikai képzésük miatt lenyűgöző, hanem az út miatt is, amelyet bejárva Langley-be jutottak. A „színes komputerek” megelőzték a számítógépeket, és néhány egyszerű eszköz segítségével – mint például a logarléc, az összeadógép, a ceruza és a papír – rakétába ültették az embert, a rakétát pedig kilőtték az űrbe. A számolás joga történetének metszéspontjában olyan témák találkoznak, mint a polgárjogi mozgalom, az űrverseny, a hidegháború és a nemek közti egyenlőség elérésére törekvő mozgalom.
Margot Lee Shetterly volt a tökéletes személy, aki megírhatta ezt a történetet. Egyrészt újságíró, másrészt független kutató, aki digitálisan is archiválja a NASA afroamerikai emberi számítógépeinek munkásságát, harmadrészt pedig sokukat személyesen is ismerte. A NASA egyik első fekete mérnökének lányaként egy bennfentes szemszögéből lát rá a dolgokra, ezen kívül közvetlen kapcsolatban áll a NASA vezetőivel, valamint a könyv még élő főszereplőivel. A SZÁMOLÁS JOGA alapos kutatáson, szóbeli beszámolókon, személyes visszaemlékezéseken, interjúkon, és számos, a tárgyalt korszakból származó cikken alapul, és a történelemnek egy eddig még soha nem ábrázolt darabkájáról fest hihetetlen képet.
A SZERZŐRŐL:
MARGOT LEE SHETTERLY a virginiai Hamptonban nőtt föl, ahol A számolás joga több szereplőjével is személyes ismeretségben állt. Tagja az Alfred P. Sloan Alapítványnak, és a Virginia Alapítvány az Emberségért is elismerésében részesítette a nők a számítástechnika történetében játszott szerepének kutatásáért. A virginiai Charlottesville-ben él.
A KÖNYVRŐL:
Margot Lee Shetterly: A számolás joga, Az űrverseny megnyerését elősegítő fekete matematikusnők amerikai álma és el nem mondott története
NYERMÉNYJÁTÉKUNK A LAP ALJÁN: