Az erőszak nem lehet erotikus; íme 7 filmes példa

A hétvégén napvilágra került egy 2013-as videó, amelyből kiderül, hogy Az utolsó tangó Párizsban című 1972-es erotikus dráma legbotrányosabb jelenetét a női főszereplő tudta és beleegyezése nélkül vették fel. A jelenet, amelyben Marlon Brando karaktere egy darab vaj segítségével análisan megerőszakolja Maria Schneider karakterét, már a bemutató után óriási felháborodást keltett. Az újdonság ebben a történetben az, hogy mindezt, tehát hogy Schneider nem tudott arról, hogy így veszik fel a jelenetet, a videó tanúsága szerint a rendező, Bernardo Bertolucci ismerte be.

„Marlon és én találtuk ki az egészet a vajjal, a forgatás reggelén” – emlékszik vissza Bertolucci a videóban. Elismeri, hogy „bizonyos szempontból” szörnyen érezte magát, de „nem egy színésznő, hanem egy lány reakcióját akarta látni”. Brando 48, Schneider 19 éves volt a forgatás idején.

Maria Schneider, egy 2007-es interjúban elmesélte, hogy megalázva „és kicsit megerőszakolva” érezte magát és hogy valódi könnyeket sírt. (A színésznő ugyanakkor megerősítette, hogy nem került sor valódi közösülésre.) Schneider azt is elmondta, hogy Brando nem kért bocsánatot tőle. Az ezt követő években drog- és alkoholproblémái voltak, öngyilkosságot is megkísérelt. Magától értetődően nem volt hajlandó többet levetkőzni filmekben. 2011-ben hunyt el, Brando 2004-ben.

Az utolsó tangó Párizsbant évtizedek óta az egyik legellentmondásosabb filmklasszikusként tartják számon, de ennek érdekes módon inkább az explicit szexjelenetek, a jó ízlés határain táncoló adok-kapok játékok állnak a hátterében mint az, hogy konkrétan egy nemierőszak-jelenet is lezajlik a szexjelenetek sorában. A filmes világ valahogy csak most, amikor nyilvánosságra került Bertolucci vallomása, szembesült ezzel a ténnyel, noha Schneider már évekkel ezelőtt beszélt erről. A mostani Hollywood elég rossz lelkiismerettel twittelt Az utolsó tangó-botrányról a napokban:

„Hihetetlen. Sosem fogok többet ugyanúgy nézni erre a filmre, Bertoluccira vagy Brandóra. Ez több mint gusztustalan. Emészt a düh" – írja Chris Evans színész, mire Anna Kendrick epésen visszavág:

„Ms Schneider már évekkel ezelőtt elmondta ezt. Kínos, hogy csak most hozzák fel emberek (mármint férfiak).”

Evans: „Fogalmam sem volt erről. Akkor is dühös lettem volna. Börtönben lenne a helyük.”

Kendrick: „Ezt nem kétlem... Akárhogy is, örülök, hogy végre komolyan veszik.”

Jessica Chastain pedig ezt írta az ügyben:

„Mindenkinek, aki szereti a filmet: egy 48 éves férfit láttok, aki megerőszakol egy 19 éves lányt. A rendező megtervezte a támadást. Hányingerem van.”

Az utolsó tangó Párizsban egy nagyon érdekes példája az olyan alkotófolyamatnak, ahol a művészek nem tudták, hol van pontosan az erotika határa. Noha nyilvánvalóan mindenkinél máshol, egy vonalat biztos kézzel meghúzhatunk: ahol nincs beleegyezés, onnan hiányzik Érósz is. Ahogy az erőszakot nem nevezhetjük szexnek, szükségképpen erotikusnak sem. A következő filmek mind arról tanúskodnak, hogy a kifacsart, beteges szexuális fantázia kiöli a szexből a lényeget. (Reméljük, minden esetben egyeztettek előre a szereplőkkel.)