A L'ecso mese étteremkritikusa tényleg létezik! Budapesten is járt!

A Via Italia által rendezett Bocuse Festa Italian csak úgy hemzsegtek a gasztronómiai világ nagyágyúi! A Bocuse döntőre érkezett olasz válogatott a Pomo D’oro konyháján készült a versenyre, Gianni Annoniék pedig úgy döntöttek, hogy a tiszteletükre a verseny előestéjén rendeznek egy partit. A bulin az is kiderült, hogy a L'ecsó című animációs filmben szereplő Anton Ego figurát a híres gasztrokritikusról, Luigi Cremona-ról mintázták! Kapva kaptunk az alkalmon és jól kifaggattuk, az interjú végére pedig örömmel konstatáltuk, hogy mesebeli karaktere természetesen jóval túlzóbb jellemvonásokkal bír, mint maga Luigi!

Sokan azt gondolják, hogy az ételkritikusok élete fenékig tejfel. Tényleg ennyire mesés lenne ez a szakma?

Valójában azt kell, hogy mondjam nem is kritikus vagyok, hanem egy sofőr (nevet). Hetvenezer kilométert vezetek évente autóval, ezen felül repülök és vonatozok is a munkámból adódóan, tehát egyáltalán nem mondhatom azt, hogy a kritikusok élete könnyű lenne.

Az ínyenc fogások minden bizonnyal kárpótolják érte…

Így van! Egyik oldalról nagyon fárasztó ez a munka, hiszen ahhoz, hogy jól ismerd ezt a szakmát nem csupán Rómát, Budapestet és Milánót kell ismerned, hanem az egész világot. Ugyanakkor nagyon szép munka is ez, ha nem az lenne nyilván nem is szeretném ennyire csinálni.

Van olyan étel, amit kifejezetten szeret?

Mindig a következő fogás a kedvencem (nevet).

Maga klasszikus kritikus, aki egy falatból ítél. Ha nagyon fogára való az étel, akkor is könnyen megáll egy falatnál?

Olaszországban épp arról vagyok híres, hogy egy falatból megmondom, hogy milyen az étel minősége. Elég keveset kell enni ahhoz, hogy az ember tudja, hogy mi az, ami ténylegesen jó! Szóval igen, meg tudok állni…

Budapesten is tesztelt már néhány éttermet, elégedett a magyar kínálattal?

Volt alkalmam a fővárosban már magyar és olasz éttermet is kipróbálni, és azt kell, hogy mondjam, lehet találni köztük kiemelkedőt.

Ha valami nem ízlik, annak hangot ad?

Nem, az ételt tisztelni kell. Az élet folyamatosan zajlik, így a konyhában is lehet, hogy az adott szakácsnak rossz napja van, problémákkal küzd vagy épp veszekedett otthon. A mindennapi történéseknek pedig mindig hatásuk van az étel ízvilágára. Az elmúlt évek tapasztalatai persze sokat segítenek abban, hogy megállapítsam, hogy milyen szituációban készült az adott fogás. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az étel minőségén és ízvilágán túl nagyon fontos az is egy-egy étteremkritika esetében, hogy milyen az adott hely környezete…