Miért nem érdekel, hogy a pasim mikor kéri meg a kezemet?
Miért görcsöl ezen mindenki? És én miért nem görcsölök rajta?
Az utóbbi időben rengeteg eljegyzés és esküvő volt az ismeretségi körünkben, ráadásul szép lassan közeledve a harminc felé, a pasim pedig már túl is rajta, egyre többször merül fel a kérdés másokban: „naa, és nálatok mikor lesz a lagzi?” Kicsit több, mint két éve vagyunk együtt, szóval azt hiszem, nem késtünk el, és el is mondom, miért nem érdekel, hogy mikor történik meg a lánykérés.
1. Szeretjük egymást. Én szeretem őt. Ő szeret engem. Tudom, mindketten tudjuk, hogy együtt éljük majd le az életünket, és azt is, hogy a lánykérés valamikor megtörténik a közeljövőben. Ha bízol a másikban, nem szabad felmerülnie annak, hogy azon rágódsz, vajon megkér-e egyáltalán.
2. Mivel úgyis együtt éljük le az életünket, teljesen mindegy, hogy abból 2 év az együtt járás és 70 év a házasság, vagy 4 év a járás és 68 év a házasság.
3. Egy kapcsolatban az a legideálisabb, ha valamennyire minden lépcsőfokot megéljük. Persze ezt nem lehet úgy csinálni, „ahogy a nagykönyvben meg van írva”, de ki kell élvezni minden szakaszát. Hiszen, ha egyszer vége, már nem hozhatod vissza!
4. Szuper tapasztalatszerzés végignézni a többiek esküvőjét, majd aztán az ő hibáikból, szuper ötleteikből tanulva, egy saját fantasztikusat kihozni! Már most van a fejemben pár olyan dolog, amit majd nem úgy nem csinálok, ahogy más, és olyan ötlet is, ami eszembe sem jutott volna magamtól!
Te se görcsölj ezen, és kinek kell egy kierőszakolt lánykérés?