Mit tegyünk a pánik helyett? - Interjú Végh József kriminálpszichológussal a brüsszeli események kapcsán

Pár napja, hogy egy újabb szörnyű terrortámadás híre rázta meg az egész világot. Azóta fővárosunkban, Budapesten is másodfokú terrorkészültséget hirdettek, ezért van az, hogy a metrómegállóknál és az utcákon több fegyveres rendőrt is látni. A Brüsszelben, illetve a korábban Ankarában történt robbantások és az ezek nyomán számos európai országban bevezetett terror ellenes intézkedések kapcsán kérdeztük Végh József kriminálpszichológust, aki a támadások pszichés hátteréről beszélt nekünk. Azt is elmondta, milyen nagyvárosi helyszíneket vesznek célba leggyakrabban a merénylők, és a félelemkeltésen kívül, milyen célok vezérlik még őket.

- Az én szakmai meggyőződésem, hogy a mostani esetek egyáltalán nem hasonlítanak a régebbi, mondjuk 10-20 évvel ezelőtti támadásokra. Míg azok mögött minden esetben egy-egy követelés vagy politikai üzenet volt, addig a mostaniakról az a benyomásom, hogy sokkal öncélúbbak. Zavarodott emberek tettei ezek, akik egy-egy ideológiában találták meg az önkifejezés, önbeteljesítés eszközeit, ezt felhasználva szeretnének „hősökké” válni, pedig csak közönséges gyilkosokról beszélünk– mondta el a szakember a JOY.hu-nak.

A legutóbbi, brüsszeli támadás többféleképpen is felfogható: mivel az Európai Unió központjáról beszélünk, ezért lehet ez az EU ellen intézett, tudatosan megtervezett támadássorozat, de lehet a már előbb említett öncélú akció is. A korábbi támadások esetében is nehéz megmondani, milyen cél vezérelte az elkövetőket: mind a párizsi, mind az ankarai tragédia esetében más és más volt a forgatókönyv, így azt csak sejteni, találgatni lehet, hogy mind egy jól szervezett támadássorozat részei voltak-e Európa ellen, vagy egymástól független akciókról beszélhetünk-e.

Hol várhatóak hasonló merényletek? A helyszínválasztás okai

De mit tehetünk a saját biztonságunk érdekében? Végh Józsefet arról is megkérdeztük, mik azok a célpontok, amelyek szóba jöhetnek, és amelyeket érdemes elkerülni egy nagyvárosban.

- A célpontok kiválasztásánál egyetlen cél lebeg ezeknek az embereknek a szeme előtt: minél több életet kioltani. Épp ezért olyan helyszíneket választanak a nagyvárosokban, amelyek nagyforgalmúak, központi helyen vannak és napi szinten sok-sok ember halad át rajtuk. Ezért választották Brüsszelben a repülőteret és a metrót. Azt is fontos tudni, hogy általában az első merénylet(ek) egy ilyen helyen zajlanak le, majd a második vagy harmadik támadást a menekülő útvonalakra tervezik be az elkövetők. Ha politikai vagy vallási indíttatású a támadás, akkor az adott ország szimbólumait, központi épületeit veszik célba.

Félelemkeltés, vagy több annál?

De mi lehet az ilyen akciók hátterében, ha magát az egyént vizsgáljuk? Mi zajlik le ilyenkor a merénylő fejében?

- Nem csupán a félelemkeltés a cél – mondja Végh József. – Ezek az emberek a saját hatalmukat szeretnék megmutatni, demonstrálni, megélni. Azt akarják érezni, hogy ők mindenhatóak.

Mi a teendő krízishelyzetben?

A szakember szerint többféle forgatókönyv is lehetséges. Ha ilyen szituációba kerülünk, akkor a következőképpen érdemes cselekedni:

- Ha a merénylő a közelünkben van, akkor a legjobb, ha nem mozdulunk és halottnak tettetjük magunkat, ez lehet az életben maradás kulcsa. Illetve azt is fontos megjegyezni, hogy ahol a bomba egyszer felrobbant, ott nagy valószínűséggel nem fog újra, ezért érdemes ott maradni a helyszínen a segítség érkezéséig, hiszen ahogy az előbb is említettem: a menekülő útvonalak is fontos célpontok lehetnek egy-egy ilyen támadás után.

A JOY.hu csapata ezúton is szeretné kifejezni részvétét a brüsszeli áldozatok családjai felé: #prayfortheworld #prayforbrussels #stopterrorism