Zene, fotózás és új lemez - Interjú a PASO frontemberével

Pénteken, azaz ma mutatjátok be a Ghost Train című új lemezeteket a közönségnek. Miért ezt a címet kapta a korong, és mit kell tudni még róla?

Az egyik dal nyomán kapta a lemez ezt a címet. Vizuálisan is erősnek éreztük ezt a koncepciót (a szellemvasúton robogó zenélő csontváz zenekart), illetve maga a szimbólum, az elszabadult szellemvonat is utal kicsit ránk, ahogy jamaicai hatású zenével próbálunk hasítani, itt a hazai közegben. Ezért esett hát a Ghost Trainre a választás.

A lemez önmagában is nagyon sokszínű, stílusában is annyira változatos, mintha legalábbis egy válogatáslemezünk lenne, amit még az is tovább erősít, hogy kifejezetten sok vendégszereplőt vonultat fel. Két vendég kiléte már nem meglepetés, hiszen ha valaki követte a PASO utóbbi évét, akkor láthatta, hogy a Riger Jánossal felvett egyik dalunkhoz, a Részeghez már videót is készítettünk (ami nagy örömünkre el is hozta az Első Magyar Klipszemle fődíját), illetve láthatta/hallhatta a népszerű rapperrel, Denizzel készített Az én utam című dalunkhoz készült klipet is. Rajtuk kívül a tavaly búcsút intő Heaven Street Seven zenekar énekese, Szűcs Krisztián, valamint az Anima Sound System énekesnője, Prieger Fanni tűnik fel egy-egy dalban.

Hány éves korodban kezdtél zenélni és kinek/minek a hatására? Mesélj erről egy kicsit!

Tinédzser koromban, 13-14 évesen kezdtem el dobolni. Főként rock, metál, punk és hardcore zenék hatására. Kora tizenéves korom óta zenegyűjtő voltam, cserélgettem, másoltam a kazettákat, később a CD-ket. Azt vettem észre, hogy kiemelten fontos szerepet tölt be a zene az életemben és ahogy egyre hangosabb és keményebb zenéket hallgattam, úgy jött meg egyre jobban a kedvem, hogy tevőlegesen is belekóstoljak a dologba. Közben folyamatosan tágult a spektrum a hallgatott zenék körét illetően, így a jazztől az elektronikus zenéken át a reggae-ig és ska-ig sok minden a látóterembe került. Nagyjából 15-16 éves korom körül szerettem bele igazán a jamaicai zenékbe és utána próbálkoztam mindenféle formációval ezt a zenét is űzni – először még dobosként, aztán pedig MC/énekesi szerepkörben.

A PASO már több mint 10 éve sikeres: mi a titok? Hogy tud egy magyar zenekar ennyi időn át "fennmaradni"?

Idén már 13 évesek leszünk, ami azért már tényleg egész komoly idő. Valószínűleg a ska népszerűsítésének missziója és a zene szeretete az, ami újra és újra lendületet ad nekünk, ami miatt nem alszik ki a tűz. Szerencsére a közönség részéről még továbbra is töretlenül sok szeretetet kapunk. Valószínűleg díjazzák hozzáállásunkat, nekünk meg szuper visszacsatolás, hogy sokan járnak a koncertjeinkre, táncolnak és éneklik a dalokat.

Ha nem zenész lettél volna, akkor mivel foglalkoznál?

Végzettségem közgazdász és tevékenykedem is valamelyest ebben a szakmában is. A Corvinuson végeztem vezetésszervezés főszakirányon és marketing-kommunikáció mellékszakirányon. Ha ez sem lenne, akkor valószínűleg valami olyasmivel foglalkoznék, amiben komoly szerepe van a vizualitásnak. A Közgázra mentesültem a közgáz felvételi alól, mert benne voltam egy tanulmányi verseny első 10 helyezettjében, így viszonylag egyértelmű volt, hogy oda megyek majd, de a pályaválasztáskor többször eljátszottam a gondolattal, hogy a MOME-ra kellene jelentkeznem.

Mi a kedvenc szabadidős tevékenységed, ha épp nincs koncert vagy interjú?

Fotózás, filmezés, utazás, snowboardozás és egyéb extrém sportok. De a legintenzívebb most mindenképpen a fotózás. Nagyon régóta szeretem és érdekel is, de csak pár éve kezdtem el komolyabban venni, azóta elég mániákus módon űzöm. Nagy örömömre már kézzel fogható eredménye is van, mert megjelent egy 2016-os naptár a képeimből „Éjszakai fények a világ nagyvárosaiban” címmel. Legfőképpen a város-, táj- és természetfotók, valamint az utcai pillanatképek megörökítése érdekel, de néha koncepcionális dolgokkal és fényfestéssel is kísérletezem. A távlati tervek között szerepel, hogy legyen egy hely, ahol majd rendszerezetten el lehet érni ezeket a képeket, de ez még bőven a jövő zenéje. Egyelőre itt lehet ízelítőt kapni belőlük: www.instagram.com/krsainsta

Mi a véleményed az egyre szaporodó tehetségkutatós énekesekről, zenészekről és általában erről a tévés műfajról? Ha most indulnál a zenei pályán, jelentkeznél egy ilyen műsorba?

Az ilyen műsorok alakítható, formálható csiszolatlan tehetségeket keresnek. Mi kész koncepcióval, fix elképzelésekkel rendelkezünk, alulról építkezünk és nem csak egy-két szezonra tervezünk, így bizonyosan nem lennénk egymásnak valók.

Szereted a fiúk zenéjét?