Halloween, mindenszentek, halottak napja: melyik micsoda?
Háromnapos ünnepként is lehetne rájuk tekinteni, sokan mégis egyetlen napnak hiszik.
Halloween
Mindenszentek előestéje („all hallows’ evening”), azaz október 31-e. Ősi kelta hagyományból ered, s a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne.
Eredetileg az angolszász országokban ünnepelték, ám ma már a világ számos pontján átvették.
Spirituális jelentése – mégpedig az, hogy az adott évben elhunyt lelkek ilyenkor mennek át a túlvilágra – kezd a háttérbe szorulni; inkább jókedvű, bulizós ünnep, amit jelmezben és szezonális édességek társaságában töltenek az emberek.
Mindenszentek
November 1-je hivatalosan „az üdvözült lelkek emléknapja”, amit IV. Gergely pápa nyilvánított egyetemes ünneppé 844-ben.
A katolikus és az ortodox egyházak egyaránt megtartják, Magyarországon másfél évtizede hivatalos munkaszüneti nap. Fontos, hogy ezen a napon eredetileg azokról volt szokás megemlékezni, akiket szentté avattak – innen származik a név.
Halottak napja
A november 2-i ünnep lényege abban tér el a mindenszentekétől, hogy ilyenkor mindenki a saját hallottaira emlékezik. A keresztény egyház megfogalmazása szerint „az üdvösséget még nem elnyert hívek” napja ez.
A régi magyar hagyományban a lelkek napjának hívták, a reformáció idején pedig a protestánsok szakítottak is ezzel a tradícióval – ők inkább október 31-ét szemelték ki anno a temetői látogatásra.
Ma már a három nap mondanivalója egybeolvadt, így megvalósult Shakespeare nyelvi leleménye, aki a karácsonyt jelentő Christmas mintájára Hallowmas-nek nevezte az őszi ünnepeket.