Kiderült: Petőfi nem a szabadságharcban halt meg
Átírja az irodalomtörténetet az a Petőfi-kutatás, amely szakértői bizonyossággal állítja, hogy valóban Petőfi Sándor földi maradványait találták meg 1989-ben Szibériában.
„Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej” - szavaltuk annak idején lelkesen az irodalomórán Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versét, majd meghatódva állapítottuk meg, hogy a költő, mint egy vátesz, előre megjósolta halálának körülményeit, hiszen 149. július 31-én, mindössze 26 évesen veszett nyoma a segesvári csatában.
Meghalni ugyan senki sem látta, mégis így tanították mindenhol több mint 15 éven át. Bár már a 19. században keringett egy történet arról, hogy a költőt Szibériába hurcolták orosz hadifogolynak, sőt, egyes állítások szerint újra is nősült ott, bizonyítékok híján hamar üres koholmánynak nyilvánították a mendemondákat. A tudomány eddigi álláspontja szerint tehátPetőfi elesett a segesvári csatában.